György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-184 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK nak nagy előnye gazdaságossága mellett a csekély faanyag-felhasználás és a rövid építési idő (11-166. ábra). Csak a teljesség kedvéért említjük itt meg a fürdőmedencéket, uszodákat, amelyek ugyancsak víz tárolására szolgálnak. Régebben földbe ágyazott medencéket terveztek; ma inkább lábakon álló, alulról ellenőrizhető úszómedencéket építenek. Ez a kialakítás különösen fedett uszodák vízmedencéinél szokásos. Csőszelvényű műtárgyak Ez a fejezet mindazokat a földbe ágyazott vízépítési műtárgyakat tárgyalja, amelyek zárt szelvénnyel készülnek. A szennyvíz-, csapadékvíz-csatornákat, valamint a vízszállító alagutakat, jelentőségük miatt, külön fejezet ismerteti. Ez a pont foglalkozik — szerkezeti szempontból — vasúti, ill. közúti töltéseken átvezetett átereszekkel, bújta- tókkal, valamint árvédelmi töltésen keresztülhaladó belvízlevezető öntöző- stb. csatornák vízátbocsátó műtárgyaival, továbbá szivattyútelepek szívó-nyomóvezetékeivel. A csőszelvényű műtárgyak keresztmetszetének az alábbi fő alakja lehet: körkeresztmetszet, négyszög keresztmetszet és a négyszög keresztmetszetből kialakított iker, ritkábban hármas vagy több cellájú szelvény. Tojás-, békaszáj szelvények elsősorban utak, vasutak alatti átereszeknél fordulnak elő. Átereszeknél nem mindig szükséges zárt szelvény kialakítása. Zárt szelvényekre elsősorban két szempontból van szükség: belső túlnyomás miatt, valamint azért, mert erőtanilag előnyös. Átereszeknél előfordul, hogy túlnyomásra (zárt szelvényű vízszállítás) nem kell számítani, s egyszerű boltozott szelvényt lehet tervezni, ebben az esetben az alsó vízszintes lezárás csak vízzárást biztosító aljzatbeton. Az átereszek 0 60— 0 200 cm között tipizált kör-, tojás- és békaszáj szelvénnyel fordulnak elő; nagyobb méretekhez csak négyszögszelvény tervezése szokásos. Szivattyútelepek szívó-, nyomóvezetékei a vízkivételi, ill. vízleadó műtárggyal (a zárószerkezeteket és a gerebet tartalmazó aknával) egybe, ill. külön, dilatálva épülhetnek. Kialakítási szempontok miatt szelvényük általában négyszög vagy ikernégyszögszelvény. A szívóaknától, a terhelések eltérő jellege és fajlagos értéke miatt, majdnem mindig dilatációval különválasztva készül. Tervezésnél néhány alapvető szempontot kell figyelembe venni. A hidraulikai méretezésről itt nem beszélünk, ez adja meg a szelvény belső fő méreteit, a felvízi oldalon jelentkező visszaduz- zasztás legnagyobb megengedhető mértékétől, a műtárgy környezetében fellépő sebességektől stb. függően. A hidraulikai méretezéssel összefüggő felületi érdesség mértéke a vízszállítást jelentősen befolyásolja. A felület lehet nyersbeton, tégla, cement- simítás, műanyag bevonat vagy fém. Szükség van a csőszelvény kisebb-nagyobb mértékű vízzárására is. Ennek oka lehet a töltés átázásának megakadályozása, a vízveszteségek csökkentése, esetleg a víz szennyeződésének megakadályozása. Itt tömegbeton, bitumenes lemezszigetelés, vízzáró cement- simítás, műanyag vagy fémfelület biztosítja a szükségletnek megfelelő fokú vízzárást. Az érdes- ségi és vízzárási követelmények sok esetben komplex kielégítést nyerhetnek, pl. a cementsimítás vízzárást és megfelelő sima felületet is biztosít. Csőszelvényű műtárgyak felosztása a már említett keresztmetszetek szerinti felosztáson felül sokféle lehet. így anyaguk szerint a műtárgyak téglából, idomított kőből, monolit vagy előre gyártott, sőt feszített vasbetonból, kisebb keresztmetszet esetén vasalatlan betonból, acélcsőből készülhetnek. Fontos szempont a műtárgy vízszállításának biztosítása eldugulás ellen. Bújtatócsatornáknál, árvízvédelmi töltéseken átvezetett műtárgyaknál gereb használata szokásos (11-167. ábra). A cső tisztántartását szolgálja pl. az a fenékkialakítás is, amely a csőnek az egyik vagy mindkét vége felé lejtést biztosít. A csatorna tisztítása, ellenőrzése, javítása szempontjából beszélünk állandóan vagy időszakosan vizet szállító csövekről, az állandóan vizet szállító csöveken belül részlegesen vízteleníthető (lezárható ikerszelvényű műtárgy) vagy nem vízteleníthető csövekről. Ugyanígy a tisztíthatóság módját illetően vannak járható (1,90 m belmagasságú vagy annál magasabb), bújható (0,80—1,80 m közötti belmagasságú) és nem átközlekedhető csatornákról. 11-167. ábra. "Ét alatti bújtató 344