György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-181 és csak vízzárást biztosító burkolattal ellátott tartályok, és a teherviselő szerkezetű tartályok. A medencék anyaga szerint lehetnek falazott, beton, vasbeton, acéllemez tartályok. A vasbeton medencék tovább osztályozhatók monolit, előre gyártott kivitelűre, s ezen belül mindkettő lehet hagyományos vasalású és feszített. Az alak kiképzése szerint is lehet körmedneee, dobozszerkezetű (négyszög alaprajzú), spirális alakú, lencse alakú, gyűrű alakú (víztornyok) és még igen sokféle változatban készülő medence. A medence kivitele szerint lehet végleges helyen készülő, vagy szekrényszerűen süllyesztett. A medence szigetelési módja, ill. a vele szemben támasztott igény szerint lehet tökéletesen vízzáró vagy mérsékelten vízzáró. Mivel a víztartályok túlnyomó része vízellátási rendszerek részeként épül, funkcionális-üzemi szempontból is szokták a tározómedencéket osztályozni. Ezt a szempontot a VII. fejezet tárgyalja. A vízellátás igényei alapján való mérlegelés után először a víztartály hasznos köbtartalmát határozzuk meg. A terület magassági viszonyaiból már adódik, hogy föld alatti medencével vagy víztoronnyal kell-e számolni. A medence alakját ezek után már erőtani, gazdaságossági és hidraulikai tényezők szabják meg. Túl nagy vízoszlopmagasságot medencékben nem célszerű tervezni, mert a csőhálózatban a nyomásingadozást növeli. A medencéket biztonságból általában két különálló rekeszből szokták kialakítani, hogy a medencetisztítás, továbbá szerkezeti hiba vagy a gépészeti berendezések zavara esetén a javítás idején csökkentett üzemmel a tározás funkcionálhasson. A kialakítás szempontjai közül a vízzárás kérdését a II-8. fejezet tárgyalja. Kifejezetten erőtani szempontból a medencék felosztása: nem teherviselő és teherviselő szerkezetű tartályok. Nem teherviselő tartályok, a rézsűs falú földmedrű, csak vízszivárgást gátló béléssel ellátott tartályok. Ezek fedetlenek (pl. vízi erőművek tárolómedencéi, tisztítótartályok stb.) vagy — könnyű szerkezetű — lefedéssel készülhetnek. A könnyű szerkezet azért célszerű, mert a rézsűk helyigénye miatt csak nagyobb alapterületű medencék kialakítása gazdaságos. Földfeltöltés esetén a medencében hálózatosán kiosztott pilléreket helyeznek el. A könnyű lefedés vasbeton héj vagy acélszerkezettel kombinált műanyag, a nehéz födém monolit vagy előre gyártott vasbeton lehet. A teherviselő szerkezetű tartályok lehetnek földbe süllyesztettek, ill. földfeltöltéssel körülvettek vagy talaj szint fölé kiemeltek. Az előbbiek a szolgálati medencék, szennyvíztisztító medencék, továbbá ipari tartályok (benzin, olaj stb.), az utóbbiak a víztornyok. Kisebb szolgálati medencéknél, kedvező alak a kör alaprajz részben erőtani, részben hidraulikai okokból. Az építés szempontjából a négyszögletes alaprajz is kedvelt, közepes (100 m3 hasznos térfogat felett) és nagy (1000 m3 felett) medencéknél hálózatban elhelyezett pillérekre is szükség van. A már említett, legalább két rekeszre osztott ikermedencék mellett egymás mellé telepített, különálló kettős medencét is építenek, ami süllyedéskülönbségek kiküszöbölése miatt is előnyös. A medencék oldalfala eddig általában a födémmel és a medencefenékkel összeépült, a pillérek és a tető, valamint a fenéklemez hasonlóképpen merev sarokkal csatlakozik (11-163. ábra). Ez a megoldás nagy fenéklemez-vastagságot eredményez. A pillérek vagy gerendarácsba csatlakoznak, vagy gombafö- démszerűen kiképzett födém- és fenéklemezbe. Újabban a fenéklemezt annyira vékony szerkezetűnek tervezik, hogy hajlékonysága révén a pillérek által átadott terhek elől kitér és csak a pillérek alatt az alaplemezzel monoliton egybeépített kivastagított alaprész adja át a terhelést a talajnak. Az alaplemez és a talp csatlakozásánál keletkező repedések mértékét sűrű vasalással lehet csökkenteni, a víz- szivárgásokat a szigetelés megakadályozza. Víztartályok héj, lemezmű stb. szerkezettel is készülhetnek. Medencék esetében gazdaságilag különösen kedvező lenne a nagymértékű előre gyártás, tekintettel arra, hogy nagy részük magában épül, távol egyéb építményektől, így kivitelezés szempontjából a monolit szerkezet, nagy felvonulási és építkezési idő- igényessége miatt nem kedvező. Az előre gyártás I fSf rfMes m §; J®u--®—s, \ .5,oo J,00 , 5)0ö\ w 1 “T zá\ ‘tO IL 4 i7S$ A _ 11.40 4/ burait Á ^ k p ^ J 1 § fF=fl IFfj ltJ* LlhJ j ! iftSi fF?| i _ , H L'.'j m L"J H 11-163. ábra. Vasbeton ikermedencék 341
