György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-163 A gerendák kifordulésát nem kell megvizsgálni, ha az számítás nélkül is nyilvánvalóan megfelel. Ilyen eset, pl., ha a nyomott övhöz merevítő lemez csatlakozik vagy ha a húzott övhöz olyan hajlítási merevséggel rendelkező lemez csatlakozik, amely a tartóval párhuzamos, de attól eltolt síkban meg van támasztva, s így az elfordulást megakadályozza. Ilyen eset áll még fenn, ha a nyomott övhöz merev szerkezetű bordák csatlakoznak, s ezek között a bordák között a kifordulási karcsúság már kicsi. Egyéb esetekben a gerenda kifordulását meg kell vizsgálni. Ilyenkor az elem nyomott övének terv szerinti helyétől a hajlítás síkjára merőleges véletlen jellegű AeB2 eltérését és az igénybevételektől származó Aea elmozdulását (11-134. ábra) is figyelembe kell venni. Ennek a módját az oszlopokat tárgyaló fejezet tartalmazza. Az l0 helyettesítő ki- hajlási hossz — ha pontosabb vizsgálatot nem alkalmazunk — a kifordulásban akadályozott keresztmetszetek közti távolsággal vehető egyenlőnek. Ilyen esetben tehát a tartót ellenőrizzük, mint külpontosán nyomott elemet oldalirányú kihajlásra, ahol a nyomóerő a hajlításból származó belső nyomóerő, a nyomaték pedig az (e02 + e12) excentri- citásból adódik. J. a Mjfo/zfy/crs /rwyg —>1— ■J 1 X 1, o® o M',25x 4) 11-134. ábra. Gerenda kifordulása Ha ljh2 kisebb mint 25, szabad az 1,25-szörös nyomott öv magasságú, önálló nyomott rúd határerejét számítani, mint egy központosán nyomott rúdét. Szabad továbbá az X tengely helyzetét és a szükséges acélbetét keresztmetszetét csökkentett beton-határfeszültséggel számítani. Az így kiadódó határerőt lehet öszevetni a hajlításból származó belső nyomóerővel. Monolit gerendáknál a lemez egy részét be kell számítani a gerenda nyomott övébe, mint együttdolgozót, ha a borda hossztengelyére merőleges irányban felső, negatív nyomaték viselésére alkalmas lemezacélbetéteket alkalmazunk, amelyek távolsága a háromszoros lemezvastagságnál, ill. 40 cm-nél és keresztmetszeti területe legalább a lemez betonkeresztmetszetének 0,2%-ánál kisebb nem lehet. 11-135. ábra. Gerendával együttdolgozó lemez Az együttdolgozó szélesség (11-135. ábra) &n = &g+4+4>, de &nSÍ Zlj, ill. Ab pedig bordák közti lemezeknél k-f6i> szélső bordán kívüli lemeznél k + 4v, de legfeljebb 0,15 l, ahol l a nyomatéki nullapontok távolsága, lemezkonzoloknál a kinyúlás kétszerese. A vízépítési gerendákra vonatkozó szerkesztési szabályok az alábbiak. Legkisebb szélessége 10 cm-nél, legkisebb teljes magassága 20 cm-nél, legkisebb keresztmetszeti területe 200 cm2-nél nem lehet kisebb. A teljes számításba vett betonkeresztmetszetnek legalább 0,2%-a legyen a húzott zónába eső és 0,05%-a a nyomott zónába eső acélbetétek keresztmetszete. A kengyelezés keresztmetszete ne legyen kevesebb, mint a hajlítás síkjára merőleges és a tartó tengelyével párhuzamos metszetének 0,05%-a. A hosszanti acélbetétek átmérője legalább 0 12 mm legyen. Az első és második sorban elhelyezett főacélbetétek egymás közti távolsága sem az acélbetétek átmérőjénél, sem 2 cm-nél kisebb nem lehet. A harmadik 21* 323 11-133. ábra. Rövid konzol
