György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

11-96 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK 11-58. ábra. Aszfaltbeton burkolat csatlakozásának megoldása a Feistritz erőmű tározógátján a a hullámtörőhöz; b betonrésfalhoz; 1 vízzáró réteg; 2 „binder”; 3 munkahézag; 4 beton hullámtörő; 5 vasalás; 6 szűrőágyazat az üzemi vízszintszabályozás tartományában; 7 beton résfal; 8 vasaltbeton­gerenda; 9 érintkezési felület Pistolette anyaggal bekenve ban ellenállóbb, ipari szennyvizek esetében az aszfaltbeton lehet előnyösebb; — szilárdság tekintetében a cementbeton megbíz­hatóbb, az aszfaltbeton szilárdsága túlzott bitu­menadagolás és koptatott szemcséjű adalék ese­tében kérdésessé válhat; — felszíni vizek jege a cementbetonhoz erősebben köt, mint az aszfaltbetonhoz. Bármilyen anyagból is készül a vízzáró burkolat, mindig számítani kell arra, hogy a burkolat mögött víznyomások léphetnek fel, feltétlenül gondoskod­ni kell a víz elvezetéséről, ellenkező esetben a bur­kolat felszakadhat. Vízzáró burkolat gátak szigetelésére akkor gazda­ságos, ha a gát vízzárására más megoldás (pl. ré­seit vagy vert szádfal, agyagmag stb.) a gát mére­tei, ill. a rendelkezésre álló anyagok minősége miatt nem jöhet számításba. Csatornák esetében akkor indokolt a vízzáró burkolat alkalmazása, ha a bur­kolat nélkül várható elszivárgó vízmennyiségek akár a vezetett víz értéke, akár a csatorna környé­kén a talaj vízviszonyokra kifejtett hatása miatt tűrhetetlen volna (burkolatokra vonatkozóan 1. még a II-3. fejezetet). b) Felszín alatti vízzáró szerkezetek. Földművek szivárgásgátlása kedvező körülmények között a tér­szint alatt elhelyezett vízzáró szerkezetekkel is megoldható. E szerkezetek anyaga, építési techno­lógiája elsősorban attól függ, hogy a szerkezetre a 4 természetes felszín alatt vagy e fölött van-e szük­ség. (A szivárgást gátló szerkezetek hatását az át­szivárgó vízhozamra, ill. a szivárgás nyomásgörbé­jére a gátak szivárgásánál tárgyaltuk.) c) A természetes felszín alatt alkalmazható szer­kezetek. A gátak alatt fekvő rétegeken keresztül szivárgó víz áramlása a vízvezető réteg teljes vagy részleges lezárásával gátolható meg, ill. csökkent­hető. A lezárás vert vagy vibrált szádfallal, réseit fallal, injektált függönnyel stb. oldható meg. Újab­ban szemcsés üledékrétegek lezárására mélyvibrá­lással végrehajtott tömörítést is alkalmaznak, ezek a vibrált falak. Ha a vízzáró fekü a felszín alatt nem nagy mélységben van, a vízvezető réteg a fe- küig nyílt árokkal kiemelhető és gazdaságosan víz­teleníthető, akkor a függőleges lezárás vízzáró ta­lajból, esetleg betonból épített őrfallal is ellátható. A vert vagy vibrált szádfalak tekintetében utalunk a II. 5. fejezetre, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy különösen durvább szemű rétegek lezárásakor szá­mítani kell a szádfalak szétnyílására, egyes szád­pallók elakadására. Ez a veszély annál nagyobb, minél vékonyabb a szádpalló, minél nagyobb a réteg maximális szemnagysága. Vízfolyások felső szaka­256

Next

/
Thumbnails
Contents