György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-95 ► gásgátló hatását területük arányánál lényegesen nagyobb mértékben csökkentik, a keletkező héza­gokon átszivárgó vízmennyiség az időben fokozó­dik. Vizsgálataik szerint a burkolt felület 2%-nak megfelelő fajlagos nyílásterület esetén a burkolat­nélküli felületen elszivárgó vízmennyiségnek már 50%-a is elszökhet. A nyílások területének aránya mellett a nyílások eloszlása sem közömbös. Az át­szivárgó vízmennyiség — azonos nyílás-összterület mellett — annál nagyobb, minél több helyen van folytonossági hiány. Vízzáró burkolatok általában vagy cement-, vagy aszfaltbetonból épülnek. Ezeknek tulajdonságait az adalékanyag összetétele, a kötőanyag minősége és mennyisége, valamint a kész burkolat anyagának tömörsége szabja meg. Betonburkolatok anyagának minősége általában kielégítő, ha az MSZ 4719 szerinti B 200—30/3; 2 att-ra vízzárónak minősíthető. Ez a minőség II. oszt. adalékanyagból, 300—350 kp/m3 C 500-as, ill. S 54 cementadagolással 0,45—0,50 víz—cement té­nyezővel állítható elő (1. II-l. fejezetet). A betonburkolat vagy helyszínen csömöszölt ki­vitelben (átlagos táblanagyság 6 m2) vagy előre gyártott lapokból készülhetnek. Mindkettőnél ne­hezen megoldható kérdés a hézagok megbízható és tartós tömítése. A helyszíni csömöszölés tömör ala- pítményt (Try = 90%) követel; az előre gyártott lapok egyenletes felfekvése annál nehezebben biz­tosítható, minél nagyobbak a lapméretek. Az aszfaltbeton vízzáró burkolatok minőségi elő­írásaira még nincsenek szabványok. A következők­ben az Osztrák Erőművek Szövetsége által kiadott ajánlások alapján foglaljuk össze a legfontosabb szabályokat: — Az adalékanyagot 8/12; 5/8; 2/5; 0,9/2 és 0/0,9 mm-es osztályozott frakciókból keveréssel kell előállítani a 11-57. ábrán látható határgörbéknek megfelelően. — A kötőanyag B 45—B 80 (maximálisan B 200) minőségű ásványolaj bitumen, amelyet 6—10 s.%-ban kevernek az előzetesen szárított ada­lékhoz. Mind a bitument, mind az adalékot elő­melegítve keverik, a keverési hőmérséklet 100— 190 °C. — Az aszfaltbeton burkolatot gondosan tömörített, esetleg stabilizált alaprétegre kell építeni; a tár­csás próbaterhelés eredménye ne legyen kisebb, mint 300 kp/cm2, ami kb. Txy — 90% tömörségi foknak felel meg. — A tömörítés alatt álló burkolóanyag hőmérsékle­te ne legyen kisebb, mint 100—120 °C. A kész burkolat hézagtérfogata legfeljebb 3% lehet. 11-57. ábra. Vízzáró aszfaltburkolat adalékanyagának szomeloszlási tartománya A gondosan épített aszfaltbeton burkolat szivár­gási tényezője &=10_8-10“9 m/s nagyságrendű. A k = 10~10 m/s nagyságrendnél kisebb gazdaságo­san már nem állítható elő. A burkolat vastagsága egy rétegben beépítve 3,5—6 cm, két rétegben be­építve 7—9 cm (összvastagság). Ha a burkolatot 1:3 hajtásnál laposabb rézsűre helyezik, az adalék­anyag durva frakciója (d >2 mm) természetes göm­bölyű szemű kavics is lehet. Meredekebb rézsűhaj­lás esetén zúzott adalékot kell használni, ez kavics zúzaléka is lehet. Az aszfaltbeton burkolat terve­zését részletes anyagvizsgálatok (mind adalék, mind kötőanyag) előzik meg, építését szigorúan ellenőriz­ni kell. A munkahézagokat a tömörített rétegek utólagos felmelegítésével összehegesztik. A betonműtárgyak­hoz történő csatlakozásokat külön meg kell tervez­ni, két példát a 11-58. ábrán szemléltetünk. A kétféle vízzáró burkolattípus jellegzetességei a következők szerint hasonlíthatók össze: — vízzárásuk egyenlő mértékben megfelelő, ha csak anyagukat tekintjük. A teljes burkolat vízzárása aszfaltbetonból jobban biztosítható mert hézagmentes; a betonburkolatok illesztési hézagainak, esetleges repedéseinek, tömítetlen- sége tetemes vízveszteséget okozhat. — külső és belső erózióval szemben egyaránt ellen- állóak; — alakváltoztató képesség tekintetében az aszfalt- beton a kedvezőbb, a cementbeton ridegsége folytán már csakcly mozgás hatására megreped; — kémiai hatásokkal szemben, természetes nem agresszív vizek esetében a cementbeton általá­255

Next

/
Thumbnails
Contents