György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

11-95

►

gásgátló hatását területük arányánál lényegesen nagyobb mértékben csökkentik, a keletkező hézagokon átszivárgó vízmennyiség az időben fokozódik. Vizsgálataik szerint a burkolt felület 2%-nak megfelelő fajlagos nyílásterület esetén a burkolatnélküli felületen elszivárgó vízmennyiségnek már 50%-a is elszökhet. A nyílások területének aránya mellett a nyílások eloszlása sem közömbös. Az átszivárgó vízmennyiség — azonos nyílás-összterület mellett — annál nagyobb, minél több helyen van folytonossági hiány.

Vízzáró burkolatok általában vagy cement-, vagy aszfaltbetonból épülnek. Ezeknek tulajdonságait az adalékanyag összetétele, a kötőanyag minősége és mennyisége, valamint a kész burkolat anyagának tömörsége szabja meg.

Betonburkolatok anyagának minősége általában kielégítő, ha az MSZ 4719 szerinti B 200—30/3; 2 att-ra vízzárónak minősíthető. Ez a minőség II. oszt. adalékanyagból, 300—350 kp/m3 C 500-as, ill. S 54 cementadagolással 0,45—0,50 víz—cement tényezővel állítható elő (1. II-l. fejezetet).

A betonburkolat vagy helyszínen csömöszölt kivitelben (átlagos táblanagyság 6 m2) vagy előre gyártott lapokból készülhetnek. Mindkettőnél nehezen megoldható kérdés a hézagok megbízható és tartós tömítése. A helyszíni csömöszölés tömör ala- pítményt (Try = 90%) követel; az előre gyártott lapok egyenletes felfekvése annál nehezebben biztosítható, minél nagyobbak a lapméretek.

Az aszfaltbeton vízzáró burkolatok minőségi előírásaira még nincsenek szabványok. A következőkben az Osztrák Erőművek Szövetsége által kiadott ajánlások alapján foglaljuk össze a legfontosabb szabályokat:

— Az adalékanyagot 8/12; 5/8; 2/5; 0,9/2 és 0/0,9 mm-es osztályozott frakciókból keveréssel kell előállítani a 11-57. ábrán látható határgörbéknek megfelelően.

— A kötőanyag B 45—B 80 (maximálisan B 200) minőségű ásványolaj bitumen, amelyet 6—10 s.%-ban kevernek az előzetesen szárított adalékhoz. Mind a bitument, mind az adalékot előmelegítve keverik, a keverési hőmérséklet 100— 190 °C.

— Az aszfaltbeton burkolatot gondosan tömörített, esetleg stabilizált alaprétegre kell építeni; a tárcsás próbaterhelés eredménye ne legyen kisebb, mint 300 kp/cm2, ami kb. Txy — 90% tömörségi foknak felel meg.

— A tömörítés alatt álló burkolóanyag hőmérséklete ne legyen kisebb, mint 100—120 °C. A kész burkolat hézagtérfogata legfeljebb 3% lehet.

11-57. ábra. Vízzáró aszfaltburkolat adalékanyagának szomeloszlási tartománya

A gondosan épített aszfaltbeton burkolat szivárgási tényezője &=10_8-10“9 m/s nagyságrendű. A k = 10~10 m/s nagyságrendnél kisebb gazdaságosan már nem állítható elő. A burkolat vastagsága egy rétegben beépítve 3,5—6 cm, két rétegben beépítve 7—9 cm (összvastagság). Ha a burkolatot 1:3 hajtásnál laposabb rézsűre helyezik, az adalékanyag durva frakciója (d >2 mm) természetes gömbölyű szemű kavics is lehet. Meredekebb rézsűhajlás esetén zúzott adalékot kell használni, ez kavics zúzaléka is lehet. Az aszfaltbeton burkolat tervezését részletes anyagvizsgálatok (mind adalék, mind kötőanyag) előzik meg, építését szigorúan ellenőrizni kell.

A munkahézagokat a tömörített rétegek utólagos felmelegítésével összehegesztik. A betonműtárgyakhoz történő csatlakozásokat külön meg kell tervezni, két példát a 11-58. ábrán szemléltetünk.

A kétféle vízzáró burkolattípus jellegzetességei a következők szerint hasonlíthatók össze:

— vízzárásuk egyenlő mértékben megfelelő, ha csak anyagukat tekintjük. A teljes burkolat vízzárása aszfaltbetonból jobban biztosítható mert hézagmentes; a betonburkolatok illesztési hézagainak, esetleges repedéseinek, tömítetlen- sége tetemes vízveszteséget okozhat.

— külső és belső erózióval szemben egyaránt ellen- állóak;

— alakváltoztató képesség tekintetében az aszfalt- beton a kedvezőbb, a cementbeton ridegsége folytán már csakcly mozgás hatására megreped;

— kémiai hatásokkal szemben, természetes nem agresszív vizek esetében a cementbeton általá255