György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
I! —94 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK ges depresszió nem jön létre, akkor a kutak sűrítésével, bővítésével kell a kapacitást növelni. A már beépített rendszer „túlerőltetése” a szűrők beszakadását, a talaj fellazulását okozhatja, ezért kerülendő. Veszélyes — ezért tilos — a nem megfelelő depresszió miatt a gödörbe beszivárgó vizet „nyíltvíz- tartással” kiemelni. 5. A víztelenítési rendszerek működését észlelő- kutakkal, a- vízhozamok mérésével módszeresen ellenőrizni kell. Nagyobb rendszerek végleges üzembe helyezése előtt cészerű próbaüzemet tartani mind a gépészeti berendezések, mind a hidraulikai feltevések ellenőrzésére. A 'próbaüzem eredményétől függően szükség esetén, az előzetes tervek módosíthatók. 6. A vízszintsüllyesztésnek mind kezdete, mind befejezése fokozatosan menjen végbe. Feltétlenül gondoskodni kell a vízszintsüllyesztés befejezése után a kiépítésre kerülő kutak helyein maradó üregek szakszerű betöméséről. Vákuumos víztelenítés mellett folyósodásra hajlamos homokból kiemelt árokba fektetett csővezetékek törését idézheti elő a víz hirtelen „elengedése” a kihúzott kutak helyének beomlasztása. Tapasztalat szerint nagy intenzitású egyenáram hatására a talajból a viszonylag erősen kötött kapillárisvíz is eltávolítható. Ez a módszer igen költséges, ezért csak akkor alkalmazzák, ha agyagot kell vízteleníteni vagy ha különleges körülmények folytán más megoldás nem alkalmazható. A talajvízszint-süllyesztés szabályait részletesen az MSZ 15003 tartalmazza. Minden tekintetben részletes leírását a [18], [22] és [53]-ban találjuk meg. GÁTAK ÉS CSATORNÁK SZIVÁRGÁSÁT SZABÁLYOZÓ SZERKEZETEK A szivárgást szabályozó szerkezetek hatásmódjuk alapján két csoportba sorolhatók: — A szivárgást gátló szerkezetek a szivárgás útját teljesen vagy részlegesen elzárják, vagy hatásukat a szivárgási út hosszának növelésével érik el. Alkalmazásuk elsősorban akkor indokolt, ha a szabályozatlan szivárgás vízhozama valamilyen okból megengedhetetlen mértékű volna, A szivárgást gátló szerkezetek egyben a szivárgásból eredő káros víznyomások csökkentésére, esetleg teljes megszüntetésére is alkalmasak. — A nyomáscsökkentő szerkezetek hatásukat — megcsapoló, szűrőelemek célszerű beiktatásával — a víz szivárgási útjának szabályozása révén érik el. A nyomáscsökkentő szerkezetek csak a szivárgásból származó megengedhetetlen mértékű víznyomások kiküszöbölésére alkalmasak, a szivárgó víz mennyiségét nem csökkentik, sőt sok esetben azt fokozzák. Ezért önállóan csak akkor alkalmazhatók, ha a szivárgó vízmennyiségek esetleges fokozottabb mértéke is tűrhető. Számos esetben a szivárgásgátlás és megcsapolás (nyomáscsökkentés) elemeit egyszerre, egymás kiegészítésére alkalmazzák. Szivárgást gátló szerkezetek A földművek szivárgását gátló szerkezetek általában nem biztosítanak teljes mértékű vízzárást; feladatuk lényegében az átszivárgó vízmennyiségeknek a tűrhető mértékig való csökkentése. Hatásukat a szivárgás útjának teljes szelvényű vagy részleges lezárásával érik el. Ezek a szerkezetek helyzetüktől függően csoportosíthatók : — földmű felszínét borító burkolatok; — a földmű belsejében vagy a természetes felszín alatt épített vízzáró falak, membránok, vízzáró magok stb. A vízzáró szerkezet anyagát a szerkezetre ható igénybevételeknek megfelelően kell kiválasztani. A szerkezet, ill. anyag minden esetben: — kielégítő vízzáró képességgel, — a belső erózióval szembeni megfelelő ellenállással, — a várható alakváltozásoknak megfelelő rugalmassággal, plaszticitással (pl. hőtágulással, alépítmény-süllyedéssel stb.-vél szemben kielégítő idomulóképességgel) rendelkezzen. A burkolatokkal szemben támasztott további követelmények : — ellenállás a felszíni erózióval (hullámveréssel, faggyal, a hordalék koptató hatásával stb.) szemben, — ellenállás kémiai hatásokkal (víz, napsugárzás, növényzet stb.) szemben, és végül — megfelelő szilárdság. a) Vízzáró burkolatok. A vízzáró burkolatok hatékonyságát, a burkolat építőanyagának vízzáró képességén kívül, döntő mértékben a burkolat folytonossága szabja meg. Lipták és Öllős kimutatták, hogy a burkolatban levő hézagok a burkolat szivár254
