György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

11-93

11-108. táblázat

Szűrőszövetek adatai

A szövettel

érintkező talaj minősége

A szövet száma azonos a 26 mm-re eső főszálak számával. db

26 mm-re eső keresztszálak száma, db

Főszálak 0 , mm

Keresztszálak 0 , mm

Szövetlyuk

területe,

mms

Kavics,

6

52

0,62

0,50

0,90

Homokos kavics

8

80

0,50

0,37

0,75

Durva homok

10

80

0,40

0,34

0,50

Finom homok

12

112

0,34

0,28

0,50

Igen finom homok

14

124

0,34

0,24

0,40

kalmas, amely csupán gravitáció hatására vizét nem, vagy csak nagyon lassan adja le. Ha a talaj vízvezető képessége olyan nagy, hogy a vákuum hatására a kapillárisvíz folytonossága megszűnik, akkor a kútba a külső levegő is bejuthat, ami megnehezíti, esetleg megakadályozza a vákuum fenntartását. A vákuum alkalmazhatóságának ezeket a határait szemléltette a 11-47. ábra.

Az elmondottakból következik, hogy a vákuum- kutak vízhozama (qv) nagyobb, mint az azonos méretű gravitációs kutaké. A vízhozam Széchy szerint [53]:

<7V = krc

H2+2mH0-WZ

~^r

(85)

r

vagy Kovács szerint:

ív = kn

H- — I1% s + m

In

11

(86)

képlettel számítható. Ezekben s a gödör közepén szükséges depresszió mértéke és az m tényező, a p0 a külső légnyomás; p vákuum közötti nyomáskülönbség, vízoszlopban kifejezve:

m =

Po~P

}'v

(87)

(a többit 1. a 11-53. ábrán).

A vákuumkutak alsó végükön visszacsapószeleppel és 1 —1,5 m hosszban szitaszövettel ellátott perforációval rendelkező kb. 40—60 mm átmérőjű 6—7 m hosszú csövek. A kutakat egymástól legalább 0,6 m távolságban, vagy ennek kerek számú többszörösében (legfeljebb 2,4 m) helyezik el. A kutak gégecsővel csatlakoznak a vákuumszivattyúhoz vezető szívócsőhöz.

A kutakat béléscső védelemmel, kötöttebb talajban száraz fúrással vagy szemcsésebb talajban öblítéssel, esetleg béléscső nélkül csak öblítéssel építik. Ez utóbbi módszer csak akkor engedhető meg, ha a talajnak az öblítéssel járó fellazulása, kimosó- dása nem járhat káros következményekkel. A vá- kuumkutakat is szűrőréteggel kell ellátni. A kutak felső részén a levegő beáramlásának megakadályozása érdekében agyagtömítést kell alkalmazni.

Bármilyen módon is történjen a talajvízszint- süllyesztés, a következőkben felsorolt néhány szempontot, ill. elvet mindig figyelembe kell venni:

1. A talajvizszint-süllyesztés terve a méretezés elméleti alapjaiban és a kerületi feltételekben tett közelítések miatt mindig csak kerettervnek tekinthető. Elég e tekintetben csak a k tényezőben rejlő kiküszöböl hetetlen bizonytalanságra utalni, amely önmagában is kb. tízszeres eltérést okozhat a számított vízhozamokban (nagyobb rendszerek tervezése előtt célszerű próbaszivattyúzást végezni a k tényező megállapítására).

2. A vízhozamokat és a depressziós felületek alakját erősen befolyásolhatja a rétegek anizotrópiája, a víztelenítő rétegben esetleg csak néhány cm vastagságú vízzáró leplek, hártyák, nagyobb lencsék jelenléte. Az ilyen előre feltárhatatlan vékony leplek, hártyák hatása a lepelnek számos helyen történő átfúrásával, azaz a vízvezető rétegek összekötésével csökkenthető.

3. A talavízszint-süllyesztő rendszerek építésekor mindig gondoskodni kell megfelelő tartalékról, a tartalék gyors bekapcsolási lehetőségéről, és az üzem folytonosságáról. A kutakat úgy kell kiosztani, hogy egyes kutak kiesése — pl. tisztítási, fenntartási munkák miatt — esetében se léphessen ki a víz a gödör felületén.

4. Ha a tapasztalat azt mutatná, hogy a sziiksé253