György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

H-83

A mederből elszivárgó vízmennyiségek a 11-38. ábrán látható jelöléseket alkalmazva a következő képletekkel számíthatók. A 11-38. ábrán látható jelöléseken kívül hk a kapillárisemelkedés magassága; k a háromfázisú talaj szivárgási tényezője; n a talaj hézagtérfogata (abszolút számban); w a talaj víztartalma (abszolút számban).

I. Szabad nem 'permanens állapotban egy tetszőleges t időpontban a meder 1 m hosszú szakaszán elszivárgó vízmennyiség:

<11 = ?

(41)

q a (42) képlettel számítható és l,5/M-wAk

(41a)

II. Szabad permanens állapotban

11-39. ábra. Grafikon a ß tényező meghatározásához (a jelöléseket 1. a 11-38. ábrán)

q = k

io4

(B + 2h).

(42)

III/4: A 11-39. ábra segítségével meghatározzuk a ß tényezőt a hjhk függvényében.

III. A duzzasztott nem permanens állapot egy tetszőleges t időpontjában várható elszivárgás a következő lépésekben számítandó:

III/l: számítjuk a párolgás intenzitását a csatorna vízszint- és a rézsű metszésvonalában (l = 0):

<43>

és a csatornától l távolságban:

( H —H \a

í>2=2\|l----j----J> (43a)

I

II/5: Számítjuk a vízmennyiséget:

III-IP 2~

+ ßhk(H0-H)

(43e)

IV. A duzzasztott permanens állapot esetében előbb a maximálisan előálló hatótávolság értékét számítjuk:

l0=

(44)

ahol pv a szabad felszínű víz párolgási intenzitása; az a kitevő a helyi viszonyoktól függően 1—3 értékek között vehető fel, és hp az a mélység, amelyben a párolgás már nem befolyásolja a talajvízkészletet. III/2: Számítjuk az co és # tényezőket:

Hl-H*+2hk(H0-H)'

n'(H0-H)

Pl+p,-2

3 n\H0-H)’

(436)

(43c)

itt n' a talaj vízadóképességi tényezője, amely 0,1 —0,2 között vehető fel.

III/3: Számítjuk a t időtartam alatt elért l hatótávolságot :

l =

kco

~F

(1-2

(43c?)

majd a vízmennyiséget

<7d

_Pi+Pz j- 2

(44 a)

A pv p2, to és & értékei a (43—43c) képletekkel számíthatók. A (41, 42, 43c, 44a) képletek az elszivárgó vízmennyiséget m3/s/meder fm-ben adják meg.

Az elméleti pontosságra törekvő képletekben számos olyan tényező szerepel, amelyeknek értéke csak kétes megbízhatósággal állapítható meg; a k tényező értékben önmagában kb. tízszeres bizonytalanság rejlik, ha csupán laboratóriumi vizsgálatok alapján határozzák meg. Ez a magyarázata annak, hogy a gyakorlatban ma is igen elterjedten — főleg előtervezésekhez — tapasztalati képleteket használnak. Az irodalom ezek sorából sokat ismertet,

16*

243