György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

11-76

VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK

ahol Hb a tartott vízszint és a koronaszint közötti különbség (magassági biztonság) és Bk a korona- szélesség. A (6) képlet csak akkor használható, ha ^3=45°.

Pavlovszkij—Dachler szerint a vízzáró alaprétegen álló homogén gáttestben kialakuló szivárgási görbe egyenlete:

(II -A.)22 h

in

x.

(7)

1,12 +

1,93

paraméterű sugár és az

A - —

18

16

ft

12

10

8

rvs

Ss

2,0

2.5

3,0

3.5

%

1 2 3 8 5 ra 6

11-27. ábra. Az Ar értéke az r\ — felvízi rézsűhajlás és az ra alvízi rézsűhajlás függvényében

A jelölések értelmezését a 11-25. ábra mutatja, \ a belépési ellenállás nyomásvesztesége; hlu a szivárgási görbe alvízi kilépési pontjának magassága az alapsík fölött. Mindkettő a gátszelvény geometriai adatainak függvénye, értékük a 11-26. ábra grafikonja alapján határozható meg. A grafikon bal oldalán kikeressük az

«k

(8)

paraméterű görbe metszéspontját, ezt a vízszintes tengelyre vetítve megkapjuk a AJff és a függőleges tengelyre vetítve a Anl/H értékeket. (Az Ar a 11-27. ábráról közvetlenül leolvasható.)

A (7) egyenlet a hl és a hm által meghatározott pontok között érvényes, a szivárgási görbe a felvízi rézsűhöz merőlegesen, az alvízi rézsűhöz érintőlegesen csatlakozik.

A gát 1 m hosszú szakaszán átszivárgó vízmeny- nyiség a

q0 = kf0H (10)

képlettel számítható, ahol fa alaki tényező:

^iii

/* =

Hr,

(11)

értéke a 11-26. ábráról is leolvasható.

A (7), (11) képletek akkor is érvényesek, ha a gát vízzárását homlokszigetelés vagy vízzáró mag biztosítja. Ebben az esetben Pavlovszkij javaslatának megfelelően a vízzáró elem b szélességét bk/kv megnövelt értékkel kell figyelembe venni, és a számításokat az ily módon ,,homogenizált” szelvény adataival elvégezni, kv a vízzáró elem; k a támasztótest szivárgási tényezője (11-28. ábra).

236