György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IX. Engedélyezési eljárások a vízépítésben
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IX —5 d) a létesítési engedélyben előírt próbaüzemeltetés eredményére vonatkozó műszaki dokumentációkat, e) a felszín alatti vízviszonyokat megváltoztató vízi létesítmény (pl. fúrt kút) esetében az erre megállapított műszaki dokumentációt, /) vízellátó, vízelvezető és szennyvíztisztító művek esetében — a felsoroltakon felül — az üzemeltetési utasítást is. Esőztető öntözőberendezés üzemeltetési engedélye iránti kérelemhez a beruházás előkészítése során tartott helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvet és az öntözőtelep általános helyszínrajzát kell csatolni. Nem kell a kérelemhez csatolni az ugyanannál a vízügyi igazgatóságnál korábban már benyújtott olyan mellékletet, amelynek tartalmában változás nem állott be. Ebben az esetben a beadványban a korábbi eljárásra kell hivatkozni. Ha a vízügyi hatóság az eljárást hivatalból indította meg, az építtető (beruházó), ill. az üzemeltető mindazoknak az adatoknak és dokumentációknak a szolgáltatására köteles, amelyeket a kérelemre indult eljárásban közölnie, illetőleg csatolnia kell. 5. ELŐMUNKÁLATI ENGEDÉLY Ha a közérdekű vízi munka elvégzéséhez vagy vízi létesítmény megépítéséhez más tulajdonában (kezelésében, használatában) álló területen előzetes kutatásokat, méréseket, vizsgálatokat (vagyis előmunkálatokat) kell végezni, és ehhez a terület tulajdonosa (kezelője, használója) nem járul hozzá, a vízügyi hatóság a vízi munka vagy vízi létesítmény érdekeltjének az előmunkálat elvégzésére engedélyt adhat. Az előmunkálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni a munkálatok jellegét és terjedelmét, az érintett ingatlanok telekkönyvi adatait, és meg kell indokolni a munkálatok szükségességét. Az előmunkálati engedély a kiadásától számított egy évig érvényes. Indokolt esetben annak érvényét a vízügyi hatóság meghosszabbíthatja. 6. A VÍZÜGYI HATÓSÁG ELJÁRÁSA A vízügyi hatóság a beadvány beérkezésekor köteles megvizsgálni, hogy az hiánytalan-e, vagyis a kérelmező csatolta-e az összes kötelező mellékleteket. Ha a kérelem hiányos, a vízügyi hatóság azt a hiányok megjelölésével pótlás végett — határidő kitűzésével — a kérelmezőnek visszaadhatja. Ha a kérelmező a hiányokat határidőre nem pótolja, a vízügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján határoz. Ha lényeges adatok hiányoznak, a vízügyi hatóság a kérelmet határozattal elutasítja. Ha a kérelem hiánytalan, a vízügyi hatóság a tényállás tisztázása után a vízjogi engedély megadása felől határozattal dönteni köteles. A vízjogi engedély csak akkor adható ki, ha a vízi munka, illetőleg a vízi létesítmény a) beilleszkedik a vízgazdálkodás rendjébe, b) nem sérti a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő érdekeket, valamint a népgazdaság egyéb érdekeit, c) megfelel az Országos Vízügyi Hivatal által a vízi munkákra, a vízi létesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére vonatkozóan kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, továbbá a más hatóság ide vonatkozó egyéb előírásának. A vízügyi hatóság határozatának tartalmaznia kell: 1. létesítési engedély megadása esetén a) az engedélyes, továbbá a vízi munka vagy a vízi létesítmény megnevezését és vízgazdálkodási nyilvántartási számát, b) az engedélyezett vízi munka, ill. vízi létesítmény főbb műszaki jellemzőit, valamint azokat az adatokat, amelyek a vízgazdálkodás terv- szerűségének biztosításához, valamint a vízgazdálkodási nyilvántartás vezetéséhez szükségesek, c) az engedélyezett tervek megjelölését, típusvagy tipizált tervek esetében azok jelét és számát, továbbá a terveket kiegészítő vagy módosító előírásokat, valamint a nyomvonalas vízi létesítmények területfelhasználási engedélyét is, d) az engedély érvényességének időtartamát, e) a kivitelezés megkezdésének és befejezésének bejelentésére vonatkozó kötelezettséget. 1615
