György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IX. Engedélyezési eljárások a vízépítésben
IX —6 ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK A VÍZÉPÍTÉSBEN A határozat rendelkező részének a szükséghez képest tartalmaznia kell a) a csatlakozással, a szolgalommal vagy a védőterület (védőidom) kialakításával érintett ingatlanok telekkönyvi adatait, b) a költségek megosztására, ill. a fizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, c) az üzemeltetési szabályzat elkészítésére, illetőleg a kötelező próbaüzemelésre vonatkozó előírásokat, d) az üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét, e) a szakhatósági előírásokat (kikötéseket), f) a jogszabályok alapján megállapítandó egyéb jogokra, ill. kötelezettségekre, valamint az azonnali végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezéseket. Az üzemeltetési engedélyről hozott határozat tartalmi kellékei tekintetében a létesítési engedély megadásáról szóló határozatra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az üzemeltetési engedély megadására hozott határozat rendelkező részének a vízhasználatra vonatkozó lényeges adatokat is tartalmaznia kell. Ha a vízi munka elvégzése, ill. a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása a létesítési engedélytől eltérően történt, a vízügyi hatóság az üzemeltetési engedély megadását megtagadhatja. A vízi munka, illetőleg a vízi létesítmény használatbavételét megtilthatja vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé. A határozatban mindezekkel kapcsolatban rendelkezni kell. Ha a vízügyi hatóság a védőterület (védőövezet, védősáv), ill. védőidom (védőpillér) kialakításáról külön határozatban dönt, a rendelkező résznek a létesítési engedélynél felsoroltakon kívül a következőket is tartalmaznia kell: a) a védeni kívánt létesítmény megjelölését, vízgazdálkodási nyilvántartási számát, és vízjogi engedélyének számát, b) a védőterület és az egyes védőövezetek, illetőleg a védőidom határvonalát, c) a védőterület (védőidom) kialakításával kapcsolatos tulajdonjogi korlátozásokra, és az esetleg szükséges kisajátítás (kezelésbevétel) kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseket. A vízügyi hatóság az érdekelteknek a vízi munka elvégzésével, a vízi létesítmény megépítésével, fenntartásával, üzemelésével, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatos vízügyi jogviszonyból származó fizetési kötelezettsége felől ugyancsak határozni köteles. A vízügyi hatóságnak a fizetési kötelezettséget megállapító határozata a bíróság előtt megtámadható. A vízügyi hatóság mind az elutasító, mind az engedélyező, mind pedig a fizetési kötelezettséget megállapító határozatát indokolni köteles. A vízügyi hatóság a határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja, ha az azonnali végrehajtás életveszély vagy köz- biztonság okából feltétlenül szükséges, továbbá akkor is, ha a végrehajtás késedelme a vízgazdálkodás érdekét közvetlenül veszélyezteti vagy a népgazdaságra jelentős kárral járhat. A vízügyi hatóság a határozat azonnali végrehajthatóságát magában a határozatban köteles kimondani, és ezt meg kell indokolnia. Az ügyben hozott határozatot a vízügyi hatóság az összes érdekeltekkel és az eljárásba bevont szakhatóságokkal — tértivevénnyel — közölni köteles. 7. A VÍZÜGYI HATÓSÁG HATÁROZATA ELLENI FELLEBBEZÉS Az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet az, akinek a jogát a határozat sérti. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha azt az első fokú hatóság jogszerűen azonnal végrehajthatónak mondta ki. A fellebbezést két példányban a határozatot hozó első fokú vízügyi hatóságnál kell benyújtani. A fellebbezésben új tényállítások és bizonyítékok is felhozhatók. Az első fokú vízügyi hatóság a határozat ellen beadott fellebezési kérelmet az ügyre vonatkozó összes iratokkal együtt — döntés végett — a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül az Országos Vízügyi Hivatalhoz felterjeszteni köteles. Az Országos Vízügyi Hivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyhatja, megsemmisítheti vagy megváltoztathatja. Ha az érdemi határozat meghozatalához elegendő adat nem áll rendelkezésre, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, az Országos Vízügyi Hivatal a határozat megsemmisítése mellett az első fokú vízügyi hatóságot új eljárásra utasíthatja, a tényállás kiegészítése iránt azonban maga is intézkedhet. A fellebbezést a felterjesztéstől számított 30 napon belül el kell intézni. 1616
