György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IX. Engedélyezési eljárások a vízépítésben

IX. A VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE 1. VÍZJOGI ENGEDÉLYKÖTELES LÉTESÍTMÉNYEK Vízjogi engedély szükséges — a vízi munka elvégzéséhez, a vízi létesítmény megépítéséhez, továbbá átalakításához, vala­mint megszüntetéséhez (létesítési engedély); — az engedéllyel elvégzett vízi munka, valamint az engedélyezett vízi létesítmény használatba vételéhez és az utóbbi üzemeltetéséhez (üze­meltetési engedély). Azokat a vízi munkákat, amelyek elvégzéséhez, illetve a vízi létesítményeket, amelyek megépítésé­hez vízjogi engedély nem kell, a 2. pont sorolja fel. Vízi munka az a tevékenység, vízi létesítmény pedig az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy 1 Vízjogi engedélyre nincs szükség az egy ingatlan határán belüli kisebb vízi munka elvégzéséhez, illetőleg vízi létesítmény megépítéséhez, átalakítá­sához vagy megszüntetéséhez. Ezek a kisebb vízi munkák, illetőleg vízi létesít­mények a következők: 1. Ásott kút létesítése, ha a) az az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) rendes háztartási szükségleteire (ivás, főzés, tisztálkodás, mosás, házi kert öntözése stb.) és a háztáji állatállomány itatására szolgál; b) annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg; c) élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább 20 m; d) a környezetükre szennyező hatású építmé­nyektől 20 m és a telek határaitól az erre vonat­kozó építési előírásokban meghatározott távolság­ban van (istállótól és óltól 20 méter, épületektől és a telekhatároktól 3 méter); e) a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapo­tát a vizek kártételeinek elhárítása, illetőleg a víz hasznosítása céljából befolyásolja. A vízjogi létesítési engedélyt a vízi munka elvégzéséhez vagy a vízi létesítmény megépítésé­hez az építtető (beruházó), — a vízi létesítmény átalakításához az üzemel­tető, — a vízjogi üzemeltetési engedélyt pedig mindig az üzemeltető köteles megszerezni. A vízjogi engedélyezési eljárás megindítását a beruházó megbízása alapján a tervező is kér­heti. nem haladja meg a háztartás (a háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket. 2. Olyan művek, műtárgyak és berendezések létesítése, amelyek az ingatlanról származó talaj­víz, illetőleg az ingatlanra hullott csapadékvíz összegyűjtésére, elvezetésére, hasznosítására, vala­mint ezek kártételei elleni védekezésre szolgálnak. 3. A telken keletkezett házi szennyvíznek a telek határain belüli elhelyezése, illetve elszikkasztása, ha a) az sem a talajt (talajvizet), sem más befoga­dót (folyót, vízfolyást, természetes tavat, tározót, közcélú csatornát) károsan nem szennyez és b) egyéb vízgazdálkodási vagy egészségügyi ér­deket nem veszélyeztet. 4. Hordozható esőztető öntözőberendezés létesí­tése, ha annak üzemeltetéséhez vízi munka elvég­zésére vagy vízi létesítmény (pl. csatorna, kút, vízkivételi vagy egyéb műtárgy) megvalósítására, építésére szükség nincs. A hordozható esőztető berendezés használatba 2. VÍZJOGI ENGEDÉLY NÉLKÜL MEGVALÓSÍTHATÓ LÉTESÍTMÉNYEK 1611

Next

/
Thumbnails
Contents