György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IX. Engedélyezési eljárások a vízépítésben
IX. A VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE 1. VÍZJOGI ENGEDÉLYKÖTELES LÉTESÍTMÉNYEK Vízjogi engedély szükséges — a vízi munka elvégzéséhez, a vízi létesítmény megépítéséhez, továbbá átalakításához, valamint megszüntetéséhez (létesítési engedély); — az engedéllyel elvégzett vízi munka, valamint az engedélyezett vízi létesítmény használatba vételéhez és az utóbbi üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély). Azokat a vízi munkákat, amelyek elvégzéséhez, illetve a vízi létesítményeket, amelyek megépítéséhez vízjogi engedély nem kell, a 2. pont sorolja fel. Vízi munka az a tevékenység, vízi létesítmény pedig az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy 1 Vízjogi engedélyre nincs szükség az egy ingatlan határán belüli kisebb vízi munka elvégzéséhez, illetőleg vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez. Ezek a kisebb vízi munkák, illetőleg vízi létesítmények a következők: 1. Ásott kút létesítése, ha a) az az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) rendes háztartási szükségleteire (ivás, főzés, tisztálkodás, mosás, házi kert öntözése stb.) és a háztáji állatállomány itatására szolgál; b) annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg; c) élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább 20 m; d) a környezetükre szennyező hatású építményektől 20 m és a telek határaitól az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van (istállótól és óltól 20 méter, épületektől és a telekhatároktól 3 méter); e) a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, illetőleg a víz hasznosítása céljából befolyásolja. A vízjogi létesítési engedélyt a vízi munka elvégzéséhez vagy a vízi létesítmény megépítéséhez az építtető (beruházó), — a vízi létesítmény átalakításához az üzemeltető, — a vízjogi üzemeltetési engedélyt pedig mindig az üzemeltető köteles megszerezni. A vízjogi engedélyezési eljárás megindítását a beruházó megbízása alapján a tervező is kérheti. nem haladja meg a háztartás (a háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket. 2. Olyan művek, műtárgyak és berendezések létesítése, amelyek az ingatlanról származó talajvíz, illetőleg az ingatlanra hullott csapadékvíz összegyűjtésére, elvezetésére, hasznosítására, valamint ezek kártételei elleni védekezésre szolgálnak. 3. A telken keletkezett házi szennyvíznek a telek határain belüli elhelyezése, illetve elszikkasztása, ha a) az sem a talajt (talajvizet), sem más befogadót (folyót, vízfolyást, természetes tavat, tározót, közcélú csatornát) károsan nem szennyez és b) egyéb vízgazdálkodási vagy egészségügyi érdeket nem veszélyeztet. 4. Hordozható esőztető öntözőberendezés létesítése, ha annak üzemeltetéséhez vízi munka elvégzésére vagy vízi létesítmény (pl. csatorna, kút, vízkivételi vagy egyéb műtárgy) megvalósítására, építésére szükség nincs. A hordozható esőztető berendezés használatba 2. VÍZJOGI ENGEDÉLY NÉLKÜL MEGVALÓSÍTHATÓ LÉTESÍTMÉNYEK 1611