György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IX. Engedélyezési eljárások a vízépítésben
IX—2 ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK A VÍZÉPÍTÉSBEN vételéhez és a vízhasználat gyakorlásához azonban a vízjogi engedélyt meg kell szerezni. 5. A talajvédelmi beavatkozásokhoz, ha azok útján a vizek levezetése kártétel nélkül megy végbe. A felsorolt vízi munkák és vízi létesítmények a vízjogi létesítési, ill. üzemeltetési engedély alól — az említett valamennyi feltétel megléte esetén is — csak akkor mentesek, ha ezek a népgazdaság érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait nem érintik. Az, hogy a vízi munka elvégzéséhez vagy a vízi létesítmény megvalósításához vízjogi engedély nem szükséges, nem mentesíti a beruházót (építtetőt) a jogszabályokban előírt egyéb hatósági (építésügyi, egészségügyi stb.) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A vízi munka, ill. a vízi létesítmény beruházója (építtetője) az egyéb hatósági engedélyeket tehát akkor is megszerezni köteles, ha a megvalósítás vízjogi engedélyezési kötelezettség alá nem esik. A vízjogi engedélyezési kötelezettség alól mentes munkák elvégzésének, illetőleg létesítmények megvalósításának engedélyezése az alábbi hatóságok hatáskörébe tartozik: 1. A víz- és csatornamű vállalat felügyeletére illetékes tanács végrehajtó bizottságának vízügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve engedélyezi a) a víz- és csatornamű kezelésében levő vízi létesítményeknek — a vízjogi engedélyben megállapított mértékadó kapacitását nem érintő — átépítését (korszerűsítését) és fejlesztését (az elosztó hálózat bővítését, kiterjesztését). A vízmű mértékadó kapacitása a vízbeszerző művek közül az alaplétesítmények (kút, kút- csoport, galéria, karsztakna, lejtakna, forrásfoglalás), továbbá a gépház (a szivattyúkkal), a tisztítómű, a főnyomóvezeték és a tároló (víztorony); csatomaműveknél pedig a torkolati mű, a szennyvíztisztító telep, a főgyűjtő teljesítőképességének mindenkori legkisebb értéke; b) a közüzemi csatornahálózatba bekötésre kerülő ingatlanokon az üzemi vagy magán szennyvíz- tisztító művek (előtisztító) megépítését és használatbavételét ; c) a vízvezetési szolgalmat, ha valamely ingatlannak a közcsőhálózatba való bekötése csak a szomszédos ingatlanon keresztül lehetséges. 2. A községi (városi, városi kerületi) tanács vízügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve engedélyezi aj a belterületi ingatlanon vagy egymással közvetlenül szomszédos több ingatlanon (családi vagy társasházakban, intézményekben, szociális és kulturális létesítményekben stb.) keletkezett házi szennyvizeknek az érintett telkek határain belül történő elhelyezését (elszikkasztását), ha az a szennyvíz mennyiségére és a talajadottságokra tekintettel — a talajt (talajvizet) vagy más befogadót károsan nem szennyezi és elszennyeződéssel nem veszélyezteti, — egyéb vízgazdálkodási vagy egészségügyi érdekeket nem sért, — a hatósági előírásoknak megfelel; b) a település belterületének felszíni vízrendezését (vízrendezési művek megvalósítását, használatbavételét és üzemeltetését), ha — a belterületi vízrendezési művek befogadójára (a belterületi vagy az azon áthaladó felszíni vízfolyásra, közcsatornára stb.) a vízügyi hatóság vízjogi engedélyt adott és a befogadó az engedélyben előírtaknak megfelelően már kellően rendezett (kiépített); — a belterületen engedélyezendő vízrendezési munka a befogadónak a vízjogi engedélyben megállapított mértékadó kapacitása bővítését nem teszi szükségessé (ha ez szükséges, a vízrendezés engedélyezése a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik); c) a nem közüzemi vízellátó mű részét alkotó vagy nem nagy üzem öntözésének vízellátását szolgáló kút létesítését, használatbavételét és üzemeltetését, ha a kút — kizárólag a létesítő háztartása, üzeme stb. vízellátási szükségletének kielégítésére szolgál és — mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg, továbbá — partiszűrésű vízkészletet nem érint. A szakigazgatási szerv a belterületi vízrendezési munkák engedélyezése előtt köteles az illetékes vízügyi igazgatóság, mint szakhatóság állásfoglalását megszerezni. 3. Az első fokú építésügyi hatóság engedélyezi a) az egy telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény létesítését; b) a rendes háztartási szükségletre vizet szolgáltató ásott kút létesítését, ha annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg. 1612
