György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
Vili —164 CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS majd a forgó, kaparókltal ellátott karok az iszapot alsóbb szintekre továbbítják, ahol begyullad, majd elhamvad (VIII-134. ábra). A betáplált levegő előmelegítése a hamuval történik, mely eközben lehűl és a kemence alsó nyílásán távozik. Űjabban fluidizációs kemencét fejlesztettek ki, melynél az őrölt és fajtázott iszap a rajta alulról felfelé áramló gáz hatására lebegő (fluid) állapotba kerül. Működését a VIII-135. ábrán vázoltuk. Mezőgazdasági felhasználás, Jcmppnsztoyí.s. A szennyvíziszap nitrogénben és szerves anyagokban gazdag, ezért trágyaként való felhasználása elvileg indokolt. Az egészségügyi követelmények miatti magas költségek azonban a felhasználást gátolják. Az épülő berendezéseknél a nagy terhelésű rothasztok kerültek előtérbe és így a féregpeték pusztulása kismértékű. Éppen ezért egyre gyakrabbá válik a mesterséges beavatkozás, pasztőrözés, termikus szárítás. A fejlettebb országokban sűrűn találkozunk a pasztőrözött iszap nedves elhelyezésével. Nálunk a lehetőségeinkhez legközelebb álló megoldás a szennyvíziszap komposztozása. A komposz- tozás természetes, aerob biológiai folyamat, melyben termofil baktériumok (50—60 °C körüli a számukra optimális hőmérséklet) a hulladékok szerTovozó gáz VIII-134. ábra. Etázskemence működési elve vés anyagának bomló részeit C02-vé és vízzé oxidálják. A hőmérséklet eközben a 70 °C-ot is eléri, a folyamat eredményeként kapott komposzt tehát fertőző csíráktól és féregpetéktől mentes, magas szárazanyag-tartalmú. A szennyvíziszap eredeti vagy sűrített állapotban önmagában nem komposztozható, egyrészt azért, Tarozó gaz Nedres gáz- tfsztrfas Leregő ySj Q— -+Viz Hamu iszap VIII-135. ábra, Fluidizációs kemence működési elve 1 1584
