György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE Vili —161 VIII-131. ábra. Termikus kezeléssel kombinált iszapvíztelenítés blokksémája fűtőkapacitása mellett ez szinte kizárt. A termikus szárítási műveletről még az iszapégető berendezéseknél lesz szó. Iszapvíztelenítés és szárítás természetes úton a) Szikkasztóágy. A természetes víztelenítésnek több lehetősége van, általában erre az alagcsöve- zett szikkasztóágyakat használják. Az iszap víz- telenedése a szikkasztóágyon két párhuzamos folyamat — az elszivárgás (szűrés) és a párolgás (száradás) — során megy végbe. Az elszivárgás elvi kérdéseit, analóg lévén a szűréssel — már tárgyaltuk, itt csak az iszap száradásának legfontosabb kérdéseit vetjük fel. A szárítási folyamatot a száradási görbe jellemzi, melyen a fajlagos párolgási sebességet ábrázoljuk a nedvességtartalom, w függvényében w=100|yí-lj, (57) ahol / az iszap-szárazanyag %-os értéke. Az így kapott görbe a szárítást csak állandó szárítási feltételek között írja le. Ez természetes körülmények között nem biztosítható, ezért bevezették a párolgásintenzitás-arány (e) fogalmát. Ezt az alábbi összefüggés adja: eJj-, (58) IW ahol 7j az iszapnedvesség párolgásintenzitása, mm/hó; 7V a tiszta víz párolgásintenzitása, mm/hó. A nedvességtartalmat most már e függvényében ábrázolva a párolgásra ható környezeti tényezőktől független száradási görbét kapjuk (VIII-132. ábra). A száradás két szakaszra osztható, egy állandó sebességű és egy csökkenő sebességű részre. Gyakorlati számításokhoz a görbe leszálló ága egy egyenessel helyettesíthető (a VIII-132. ábrán szaggatott vonal). Az így kapott két egyenes metszéspontjában van a redukált kritikus pont (w>kr). A metszéspont VIII-132. ábra. Rothasztott iszap száradási görbéje 1581
