György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VII. Vízellátás

VII —76 VÍZELLÁTÁS szivattyútelep géptermét ábrázolja. A VII-89. ábra kétféle nyomásra dolgozó nyomásfokozó szivattyú- telepet ábrázol. Üzemeltetési és fenntartási kérdések A szivattyútelep üzemének irányításához a leg­fontosabb üzemi jellemzők ismerete szükséges. Az üzem ellenőrzése és gazdaságossági vizsgálata csak akkor lehetséges, ha a legfontosabb üzemi jellem­zők értékét, azok időbeni lefolyását és összefüggé­seit ismerjük. Az üzemi jellemzőket mérés útján lehet meg­ismerni. Az üzemi jellemzők változásának időbeni lefolyását üzemi naplóban, vagy a mért jellemzők regisztrálásával lehet rögzíteni. Az üzemvitelre legfontosabb jellemzők a követ­kezők : a) a szivattyútelepre érkező víz mennyisége, b) a szivattyúk védelmére szolgáló berendezések adatai, c) a szívóakna vagy medence vízállása, d) a szivattyúk működtetésének ideje, e) a szívó- és nyomóoldalon mért nyomások, f) a szivattyúk áramfelvétele, g) a szivattyútelep áram- és teljesítményfelvé­tele, h) a nyomóoldali medence vízállása, i) az átemelt víz mennyisége, j) zsilipek, tolózárak állása. A szivattyútelep feladata, nagysága, irányításá­nak módja dönti el, hogy a felsorolt üzemi jel­lemzők közül egy-egy feladatnál melyiket mérik, melyiket regisztrálják, illetve mely adatok jegy­zését kívánják meg az üzemi naplóban. A szivattyúk, elzárószerkezetek, segédüzemi berendezések működtetését mindig valamely vál­tozó üzemi tényező, a szívómedence vízállása, a hidrofortartány nyomása, a vízmennyiségmérő jel­zése szabja meg. A működtetés a kezelőszemélyzet kézi beavatkozá­sával, félautomatikusan (részbeni kézi beavatkozás­sal) és teljesen automatikusan oldható meg. A működési mód műszaki és gazdasági vizsgála­tok alapján választható meg. A teljes automatika jelenleg elsősorban a kis berendezések működtetése­kor jelentős, pl. légüsttel ellátott nyomásfokozó berendezések nyomáskapcsolóval, víztoronyra dol­gozó szivattyúk úszókapcsolóval való üzeménél, ahol kisebb, rövidre zárt aszinkronmotorok szüksé­gesek. Nagyobb teljesítményű átemelőtelepeket, ahol az üzemet a csőhálózattal való kapcsolat, a változó hidraulikus viszonyok, gazdasági (éjszakai áram­felhasználás) és egyéb szempontok is befolyásolják, nem lehet egy üzemi jellemző változásától függően irányítani. Nagy telepek előre nem látható üzem­zavara esetén a jelentkező kár nagymértékben csökkenthető, ha a helyszínen az üzemben meg­felelő hely- és szakismerettel, üzemi gyakorlattal rendelkező szakember tartózkodik, aki idejében be tud avatkozni, a további károk keletkezését meg tudja akadályozni és a vízszállítás folyamatos­ságát fenn tudja tartani. Természetesen a nagy szivattyútelepeken is je­lentős az automatikus irányítás, elsősorban ott, ahol egy-egy részfeladat végrehajtásakor a kezelő- személyzet munkáját kell csökkenteni. Pl. szi­vattyúk indításakor a kezelőszemélyzet parancsa után az indítást automatikus csillagháromszög- kapcsolással, a nyomóoldali tolózár nyitását a fel­vett áramtól függően hajtják végre. Az üzemállapot áttekinthetőségét rendkívül meg­könnyíti, ha a szivattyútelep legfontosabb beren­dezéseinek (szivattyúknak, gépeknek, szerelvé­nyeknek, csővezetékeknek) a valóságban megfelelő kapcsolását feltüntető sematikus ábrába helyezik el az üzemi állapotot mutató vagy jelző műszereket. Az irányítás központosításának további fokozatát jelenti, amikor az áttekintő séma valamely köz­ponti vezérlőhelyiségben van elhelyezve, ahonnan a folyamatokba távvezérléssel be is lehet avat­kozni (1. IV. főfejezetet is). VÍZTÁROLÁS Víztárolók csoportosítása és feladatai A víztárolók két főcsoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak a nagy kiegyenlítést lehetővé tevő tartaléktárolók (hónapos, éves, több éves), amelyek elsősorban a vízbeszerzéssel kapcsolatosak. A másik csoportba tartoznak a fogyasztással kap­csolatos tárolók. E fejezetben a fogyasztói (szolgá­lati) tárolókat tárgyaljuk. A. fogyasztói tárolók célja elsősorban az egyenletes vízszállítás és a vízfogyasztás-ingadozás követ­keztében jelentkező többletvíz tárolása és a vízhiány pótlása. A tárolók egy részének feladata a hálózati nyomásingadozások kiegyenlítését, valamint egyes különleges célokra szükséges vizek pótlását is biztosítani (géphiba, áramkimaradás, csőtörés, szűrőmosás, klórozás és a tűzoltás szükséges víz­tartaléka). 1312

Next

/
Thumbnails
Contents