György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII — 77 Tárolók elhelyezés és működés szerinti felosztása. A tárolóknak lehetséges elhelyezési módjait a fogyasztási területhez képest a VII-90. ábra tünteti fel. A vízellátás üzeme szempontjából legkedvezőbb a medence elhelyezése a fogyasztási terület súlypontjában (súlyponti medence) vagy annak közelében (VII-91. ábra). A nyomásviszonyok ugyanis rendszerint ebben az elrendeződésben a legkedvezőbbek. A víz a legrövidebb úton a legkisebb súrlódási veszteségekkel kerülhet a fogyasztási helyekre. A másik kedvező megoldás az, amikor a medence a fogyasztási terület mögé, a hálózatnak a víznyerési hellyel szemben levő végére kerül (ellennyomó medence) (VII-92. ábra). E rendszer a fogyasztási területet kétfelől táplálja. Az üzembiztonság itt a legnagyobb. Esetleges üzemzavarra vagy csőtörésre tekintettel számolni kell azzal, hogy a tárolómedencének kell ellátnia a víztermelő hely közelében levő fogyasztókat is. Ezért a medence magasságát ennek figyelembevételével kell megállapítani. Atfolyo medence JL Szivattyú telep K Súlyponti medence 'El lenyomó medence Oldal medence VII-90. ábra. Medencék elhelyezése VII-91. ábra. Súlyponti medence elhelyezése Medence töltéskor VII-92. ábra. Ellennyomó medence elhelyezése VII-93. ábra. Átfolyómedence elhelyezése A harmadik medenceelhelyezés az, amikor a tároló a település elé, tehát a víztermelő telep és a vízfogyasztók közé kerül (átfolyómedence) (VII-93. ábra). Ekkor a szivattyúk csak a medencébe szállítanak, a fogyasztók pedig csak a medencéből kapnak vizet, tehát minden víz átfolyik a medencén. A medencéig vezetö fővezetéket a legnagyobb szivattyúszállításra kell méretezni, az ellátandó területre menő főnyomócsőnek a fogyasztás szempontjából mértékadó csúcsigényt (pl. max. Qh) kell kielégítenie. A tárolók a fogyasztási területhez viszonyított magassági elhelyezést tekintve lehetnek magas- és mélytárolók. A magas elhelyezésű tárolók a hálózatban biztosítani tudják a szükséges hálózati nyomást is. A mélytárolók csak a kiegyenlítésre és egyéb tárolási célra szolgálnak. Több övezetes rendszer esetén ugyanaz a tároló lehet az alsó fogyasztási övezet szempontjából magas-, a felső övezet szempontjából mélytároló. Magastároló a terepadottságoktól függően domboldalban vagy hegyoldalban elhelyezett medence, sík terepen víztorony. Mélytárolók általában a terepszinten épülnek és a kiegyenlítésen kívül különleges igényeket is kielégítenek. Az oltóvíztárolók is rendszerint mélytárolók. Tárolók hidraulikai méretezése A víztároló térfogata. A tárolók térfogatát úgy kell megállapítani, hogy adott esetben a tárolás összes feltételeit, valamint a fokozódó igények következtében felmerülő szükségleteket is maradéktalanul kielégítse. A fenti megfontolásból kiindulva pl. egy átfolyómedence esetén a vízmedence térfogata az alábbi összetevőkből állhat: Pt-Ff+Ftt+Fc ahol Ft a teljes tárolótérfogat; Vf a vízfogyasztásingadozások kiegyenlítésére szükséges térfogat; 3 Vízügyi létesítmények kézikönyve 1313
