György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII —65 Nagyobb vízszállítású szivattyútelepek tervezésekor már lehetőség kínálkozik, hogy a szivattyúalaptípuson belül megfelelő járókerék vagy járókerekek megválasztásával a szivattyút olyan víz- mennyiségre vagy szállítómagasságra állítsuk be, hogy az az elérhető legkedvezőbb hatásfokkal üzemeljen. Nagy teljesítményigényű, állandó üzemű szivaty- tyúzásnál — ha típusszivattyúval az igényeket maradéktalanul nem lehet kielégíteni — az adott üzemviszonyokra tervezett és egyedi gyártású szivattyúk felhasználása is lehetséges. Kivételes esetben előfordulhat, hogy a szállítómagasság nagyobb a kiválasztott szivattyúval a legnagyobb fokozatszám mellett kiadódónál és ezért két szivattyúegységet sorba kapcsoltan kell működtetni. Azt, hogy egy-egy szivattyúzási feladatot milyen állapotjelzőkkel bíró szivattyúk párhuzamos, illetve sorba kapcsolásával célszerű és gazdaságos megoldanunk, a szivattyúk egybekapcsolásánál nyert eredő fojtási és vezeték-jelleggörbék egybevetésével állapíthatjuk meg. Meg kell jegyezni, hogy soros üzemre közel azonos vízszállítású, párhuzamos üzemre pedig közel azonos szállítómagasságú szivattyúkat szoktak kapcsolni. Ha a többlépcsős szivattyúk szállítómagassága az egyes járókerekek szállítómagasságának összegével egyenlő, akkor két szivattyú sorba kapcsolásakor a szállítómagasság is összegeződik. A szivaty- tyúk sorba kapcsolásánál az eredő jelleggörbét az összetartozó ordinátaértékek összegezésével nyerjük. A sorba kapcsolt szivattyúk munkapontja az így nyert eredő jelleggörbe és a vezetékgörbe metszéspontjában adódik (VII-77. ábra). A munkapont ismeretében a sorba kapcsolt szivattyúk hatásfoka (rjv rj2) és teljesítményfelvétele meghatározható. p _ QyHImán ]. W l~ %.102 ’ ’ illetve p = QyH2 kW rj2-102 A szivattyúk párhuzamos üzeme Ha a szállítani kívánt vízmennyiséget megfelelő szivattyú hiányában nem lehet egy gépegységgel biztosítani, vagy a szállítandó víz mennyiségi változásaival kapcsolatos igény nagyobb annál a lehetőségnél, amit egy szivattyúval akár a szállító- magasság változásától függő önműködő (nem foj- tásos) módon, akár a szabályozási módok egyikével még elfogadható hatásfokkal ki lehet elégíteni, több szivattyút kell párhuzamosan kapcsolni. Párhuzamos üzemben a szivattyúk közös vagy önálló szívóvezetéken keresztül szívják a vizet a szívótérből és nyomják a közös nyomóvezetékbe. Közös nyomócsőre dolgozó szivattyúk üzemviszonyait a szivattyúk eredő jelleggörbéjének és a csővezetéki jelleggörbének közös vizsgálatával határozhatjuk meg. Az együttdolgozó szivattyúk eredő fojtásgörbéjét az egyes gépek jelleggörbéinek vízmennyiségi értékei összegezésével nyerjük (VII-78. ábra). Az üzemviszonyok az eredő fojtásgörbe és a vezetékgörbe egybevetésével grafikusan határozhatók meg. A párhuzamosan kapcsolt szivattyúk munkapontja az eredő fojtásgörbe és a vezetékgörbe metszéspontjában adódik. A munkapont ordinátaértéke a szivattyúk szállítómagasságát, az abszcisszaértéke pedig összes VII-78. ábra. Szivattyúk párhuzamos kapcsolása 1301 VII-77. ábra. Szivattyúk sorkapcsolása
