György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —66 VÍZELLÁTÁS vízszállítását adja. Az együttdolgozó szivattyúk azonos terhelési magassága az egyes szivattyúk fojtásgörbéin az egy-egy gép által szállított víz- mennyiséget is meghatározza. A vízszállítás emelkedésével a csővezeték ellenállása négyzetesen növekszik, ezért a párhuzamosan üzemeltetett szivattyúk szállítómagassága nagyobb, mintha egy gép dolgozna a csővezetékre, azaz Hx -- II. Ennek következtében az egyes gépek vízszállítása kisebb, mint az egyedül dolgozó szivattyúé, tehát Qx < Q. Párhuzamosan kapcsolt z1 számú szivattyúegységgel akkor tudjuk legjobban megközelíteni a zx - Q vízmennyiséget, azaz egyes üzemnél szállított vízmennyiségnek a gépegységek számának megfelelő többszörösét, ha a csővezeték jelleggörbéje lapos és a szivattyúk jelleggörbéje meredek. Elméletileg a vízszállítás akkor éri el a jelzett mennyiséget, ha a terhelési magasság a vízszállítástól függetlenül állandó marad. A párhuzamosan üzemeltetett szivattyúk munkapontja minden újabb szivattyúegység bekapcsolásával változik. Több egység párhuzamos járatása esetén a munkapontok változása a szivattyú fojtásgörbéjének széles tartományát íveli át. A munkapontok és a vízszállítás nagymértékű változását a szivattyú hatásfokának erős változása követi és a növekvő vízmennyiséget egyre rosszabb hatásfokkal lehet csak átemelni. Az üzemviszonyok romlását jól megfigyelhetjük, ha a legfontosabb üzemi jellemzők változását vizsgáljuk, a bekapcsolt egységek számának függvényében (VII-79. ábra). Ä Q vízmennyiség kezdeti emelkedés után eléri a még együttműködtethető VII-79. ábra. Üzemi jellemzők változása a bekapcsolt egységek függvényében VII-80. ábra. Különböző fojtásgörbójű és normálpontú szivattyúk üzeme szivattyúegységszámnál a maximális értéket és utána a jelleggörbe lefutásától függően kismértékben csökken. Az egyes szivattyúk részesedése a teljes vízszállításból ugyancsak erős csökkenést mutat. A példában 8 gép párhuzamos üzeménél az egy gépre eső vízszállítás közel az ötödére csökken. Az egyes gépek által felvett teljesítmény Pe a rohamosan romló hatásfok miatt a vízszállítási részesedésnél jóval kevésbé csökken, ennek következtében a szivattyúk által felvett összteljesítmény 27Pe erősen emelkedik. Különösen kedvezőtlenül alakulnak a párhuzamosan üzemeltetett szivattyúk üzem viszonyai meredek vezeték-jelleggörbe esetén, sőt ha a szállítómagasság zömét csősúrlódási veszteségek teszik ki, a párhuzamos üzemtől lapos jelleggörbéjű szivattyúkkal jelentős vízmennyiség-emelkedést nem várhatunk. Ilyen esetben csak meredek jelleggörbéjű gépegységek együtt járatása hoz eredményt (VII-80. ábra). A meredekebb jelleggörbével rendelkező szivattyúk párhuzamos üzeménél a vízmennyiség erősebben emelkedik, Q, — Q«Qn — Q. Eddigi vizsgálataink során feltételeztük, hogy a párhuzamosan járatott gépek jelleggörbéje azonos lefolyású. Lehet azonban párhuzamosan járatni különböző fojtásgörbével rendelkező szivattyúkat is. A gépek eredő jelleggörbéjét a folyadékmennyiségek, tehát az abszcisszaértékek összegezésével nyerjük akkor is, ha két különböző jelleggörbéről van szó. A párhuzamos szivattyúüzem gazdaságosságának feltétele, hogy az együttdolgozó szivattyúk munkapontja a normál pont közelébe essék. Ha a munkapont a normál ponttól erősen eltávolodik, a hatás1302
