György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —50 VÍZELLÁTÁS foglaló aknát is építettek, nehogy a felszínről szennyezett víz jusson a rétegekbe, ha a kutat leszívják. A foglalás nagyméretű felszín alatti tározást tesz lehetővé. Annak ellenére, hogy a forrás középhozama 180 1/min volt, mégis a nyári, nyáreleji és őszeleji kb. 7—8 hónapos idényben a forrásfoglaló kút- ból 750 m3/nap vízmennyiséget lehet kitermelni. Emiatt nyáron természetesen a forrásnál a vízszint nagymértékben süllyed. Télen, tavasz elején viszont a kiürült felszín alatti tározótér újból megtöltődik és a forrás túlfolyása megindul. FELSZÍNI VÍZKIVÉTEL! MÜVEK A vízkivételi mű feladata az igényelt mennyiségű víz kivétele és továbbítása a víztisztító műbe vagy közvetlenül a fogyasztás helyére. A víz felhasználási módjától függően megkülönböztetnek ivó- és ipari vízkivételi műveket. Az ivóvíz minőségi feltételeit előíró MSZ 448 „Ivóvízvizs- gálat" című szabvány és a számításba jöhető víz- tisztítási eljárás ismeretében eldönthető, milyen felszíni víz használható fel ivóvízként. Az ipari célra történő felhasználás a technológiai igények ismeretében esetenként határozható meg. A vízkivételi mű berendezésének kialakítása az ivó- és ipari vízkivételi műben általában azonos. Hazánkban számításba jöhet: a) Vízkivétel vízfolyásból (patak, folyó). b) Vízkivétel tóból. c) Vízkivétel mesterséges tározóból. Vízkivételek előmunkálatainak és megoldásának általános irányelvei Jelentősebb és minőségi szempontból igényesebb vízkivétel létesítése előtt célszerű az egész vízgyűjtő területre kiterjedő vizsgálatokat végezni. Ennek során megállapítjuk a vízfolyás vízhozamát és annak időszakos változásait, a meder állapotát, a víz fizikai, kémiai, bakteriológiai és biológiai jellemzőit és azok időszakos változását, a víz lebegőanyagtartalmát és annak változását. Fel kell deríteni a szeny- nyeződést okozó létesítményeket és ezek káros hatását a lehetőséghez képest csökkenteni kell. Be kell szerezni a vízkivételi hely feletti települések és ipari létesítmények fejlesztési adatait és meg kell határozni az egész vízgyűjtő területre a vízvédelem szempontjából szükséges rendszabályokat. Célszerű gondoskodni a vízhozam- és vízminőség-változások előrejelzésének megszervezéséről. Nagyobb folyók esetében az öntisztulás figyelembevételével az ismertetett vizsgálatokat szükség szerint az országhatárokon túlra is ki kell terjeszteni. Ivóvíz céljára történő vízkivétel esetében általános elvként rögzíthető, hogy a vízkivétel felett elsősorban a felszíni víz tisztaságát kell védeni, az elszennyeződést megelőzni vagy megszüntetni. Ezt a komplex vízgazdálkodási szemlélet és a gazdaságosság követeli meg, mert a káros szennyvizekkel szennyezett felszíni víz ivóvíz minőségűvé történő tisztítása rendszerint műszakilag nehezebben és költségesebben oldható meg, mint pl. egy jobb hatásfokú szennyvíztisztító berendezés üzembe helyezése, vagy egy üzem belső technológiájának korszerűsítése. Ivóvíz céljára történő vízkivételnél egészségügyi védőövezetet kell biztosítani. (1111961. EüM—OVF sz. rendelet és a vízügyekről szóló 1964. évi IV. törvény és végrehajtási rendelete.) A vízkivétel helye felett meghatározott távolságig a vízfolyásba sem fekáliás, sem iparilag szennyezett víz nem vezethető be. Jelentősebb vízmennyiség kivételekor a távlati igények figyelembevételével vízkészlet-gazdálkodási vizsgálatokat is kell végezni. Az újabb vízkivételek létesítése nem mehet a már engedélyezett vízkivételek, valamint a mezőgazdaság és a mederben szükségszerűen benthagyandó vízmennyiség rovására. Lehetővé kell tenni a legkedvezőtlenebb feltételek mellett is a biztonságos vízkivételt (pl. LKV esetén). Partólbe vízkivételi műtárgyat csak akkor szabad'építeni, ha a szükséges vízmennyiség a part mellett kivehető. A vízkivételi műtárgyakhoz tartoznak a durva uszadék és szennyeződések visszatartására szolgáló gerebek. Ezek ismertetése a VII-4. fejezetben a mechanikai tisztítóberendezéseknél található. a) Vízkivétel vízfolyásból Kis vízfolyásra (patakra) telepített tápcsatornás víz- kivételi műre példa a VII-68. ábra. A szükséges min. 0,50 m vízmélység biztosítására fenókküszöb létesült, a medret a vízkivétel helyén burkolat teszi tisztíthatóvá. A víz tápcsatornán keresztül jut el a gépház szívóaknájába. Nagyobb vízfolyásokból a vízkivétel az árvédelmi töltés, a nagy vízszintingadozás és a kásajég miatt újabb problémákat vet fel. Homorú partszakaszon, ha a partnál a megfelelő vízmélység és vízminőség biztosítható, a VII-72. ábrához hasonló megoldás 1286
