György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VI —217 Gazdaságossági mérlegelés alapján az 1—3%-os valószínűségi árvízhozam átvezetését kell lehetővé tenni a gáton. Az árvízhozam kártétel nélküli átve­zetésének érdekében a rőzsegát a közép felé 5— 10%-os keresztirányú esésben képzendő ki. Föld- gátaknál a számított vízhozamot a gát alatt át­ereszen kell átvezetni, az áteresz felvíz felőli része bukóaknához csatlakozzon, melyet a feliszapolódás ütemében lehet emelni (VI-185. ábra). Az egyéb gátakon a számított vízhozamot meghatározott szelvényben, a bukócsészén kell átvezetni (VI-186. ábra). A gátak utófenekét a patakszabályozási bukó utófenékméretezési eljárása szerint kell méretezni. VI-186. ábra. A bukógát legfontosabb elemei 1 földfeltöltés; 2 meglevő fenék; 3 szivárgó; 4 beton vagy betonba rakott terméskő támfal; 5 kőburkolat; 6 terep; 7 kőszórás; S fésűsen kiálló utófenék-lezáró fog; 9 A-metszet; 10 terep; 11 bukócsésze A gáttestet statikailag méretezni kell. A beton, a vasbeton és a fö Id gátakra a II. fő fejezet ad mód­szert. Rőzsegátak esetén a gát akkor lesz stabil, ha a rögzítő cövekek bevert hossza a termett talaj­ból kiálló hossznak legalább 0,8-szorosa. A méretezésen túlmenően a gátat és az utófeneket lezáró fogat a VI-186. ábra szerint a termett talaj­ba min. 1,5—2,0 m-rel be kell kötni. Ez azért szük­séges, mert a gátak tönkremenetelének szinte egyet­len oka, hogy a víz a gátat felülről, vagy a helytelen utófenékkialakítás miatt alulról, hátráló erózióval megkerülte. Az utófeneket célszerű vízláda formájában ki­alakítani, bevágva a talajba vagy a lezáró fog ta­lajból való kiemelésével. A talajba bevágott vízláda, a hagyományos meg­oldás hátránya, hogy télen a benne megálló víz miatt a beton kifagy. Vízládát lehet úgy is kialakítani, hogy a fenék­szintje terepszintben legyen, és a lezáró fogat emel­jük fel a vízláda szintje fölé. Ilyenkor a lezáró fogat fésűsen kell kialakítani, hogy a víz kifolyhasson, de nagyvíz esetén a vízpárna kialakuljon. Bár az el- tömődés veszélye itt is fennáll, de a víz ki tud szi­várogni, a kifagyás veszélye kisebb. A vízláda után a víz csendesítésére 2—3 m hosszon kőszórást kell építeni. Hasonlóan külön gondot kell fordítani a gáttest mögött felgyülemlett víz levezetésére. A gát mögött felgyűlt víz vagy talajvíz állandóan áztatja a gát bekötési helyeit, itt a talaj ellenálló képességét csök­kenti, elősegítheti az oldalirányú kimosást. Ennek megakadályozására a gáttestben szivárgó nyíláso­kat kell hagyni, a gát mögött pedig szivárgót kell készíteni. Ajánlatos a gát mögött a koronaszintig feltöltést is tervezni 1—3 m koronaszélességgel, hogy a szi­várgó megépíthető legyen. Az elrendezési tervnek költségelőirányzatot is kell tartalmaznia. Ez nem végleges dokumentáció, hiszen a tervezés és építés közötti idő alatt a vízmo­sás pillanatnyi állapota igen lényegesen megváltoz­hat, tehát a költségvetés mennyiségi adatai változ­hatnak. Ezért célszerű, ha a költségelőirányzat részletes árelemzést tartalmaz, mert az egységárak alapján a tényleges mennyiségekkel a végleges be­kerülési összeg utólag ugyan, de meghatározható. A tervekhez ugyan nem szükséges organizációs tervet készíteni, de meg kell határozni a megterve­zett művek építési sorrendjét. A sorrendiség megállapításakor a következő szempontok lehetnek irányadók. Leghelyesebb először a vízmosás felső végének, az ún. fejének a megkötése, mert továbbrágódáskor igen sok hordalék keletkezik és további területek szenvednek kárt. Ezután az építést alulról felfelé célszerű folytat­ni, hogy a hordalék-visszatartás eredménye az épít­kezés elején jelentkezzék. Meg kell határozni a kiegészítő rőzsegátak, rő- zsefonások, növényzettelepítés pontos idejét is, és ezt — ha erdészet hajtja végre — az erdészettel egyeztetni kell. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell mind­azokat a munkarészeket, amelyek az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükségesek. Ezek: — az érintettek felsorolása — szállítási útvonalak pontos megnevezése — anyagtárolási helyek (esetleges közbenső depó- niák). Kisajátításra vagy művelési ág változtatására a legritkábban van szükség, mert a vízmosáskötés célja, hogy a víz további károkozását megakadá­lyozza, tehát nem hogy területet vonjon el, hanem területet ment meg az erdészet és mezőgazdaság számára. Vízmosáskötések építése a normálistól eltérő fel­adatot jelent az építőknek. Az elkészíthető terv 1229

Next

/
Thumbnails
Contents