György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS VI-218 ... nem a ténylegesen megépítendő művet ábrázolja, hanem annak csak fő méreteit, ezért az építés első lépése a helyszíni tervezés. A munka megkezdése előtt előfelvételt kell készíteni, és a végleges tervet a munka megkezdése előtt, a helyszínen kell elkészíteni. Ezzel egyidőben meg kell szervezni az anyagszállítást; a helyszíni tervezés elvégzéséig az összes szükséges építési anyagnak a helyszínen kell lennie. Az új tervnek megfelelően természetesen a költségvetést is át kell dolgozni. A részadatok birtokában azonnal meg kell indítani az építést. Egy-egy vízmosáskötő gát építése nem állíthatja az építőt különösen nagy feladat elé, azonban a helyszíni adottságok igen megnehezítik a munkát. A vízmosás meredek fala, nagy fenék- esése, nem ritkán 8—10 m-es mélysége arra figyelmeztet, hogy igen gondosan meg kell szervezni különösen a baleseti veszélyre tekintettel, a munkát. Az építés egyik fő követelménye a gyorsaság. Előfordul, és nem is ritkán, hogy egy-egy gát építése közben a vízmosás megtelik vízzel, és nagy sebességgel lezúduló víz a félig kész művet megrongálja, esetleg teljesen tönkre is teszi. Ilyen esetben az építkezést esetleg más helyen, újra kell kezdem, mert a gát eredeti helye annyira megrongálódhat, hogy az építést folytatni nem gazdaságos. Ezért kell az építés időtartamát a minimumra csökkenteni. Magyarországi helyzetet figyelembe véve, általában május—június hónapokban és télen az építkezést kerülni kell, mert hirtelen záporok kialakulása ekkor a legvalószínűbb, télen a fagy és havazás lehetetlenné teszi a munkát. A legalkalmasabb építési időszak augusztus—október. Vízmosáskötés gépesítése igen nehéz és szinte megoldhatatlan feladat. Jelenlegi viszonyok mellett mondhatjuk, hogy gépet alkalmazni vízmosáskötésnél csak a legritkább esetben érdemes. A kis mennyiségek miatt sokszor még betonkeverőt és szállítószalagot sem gazdaságos alkalmazni. Szóba jöhet még egyes esetekben, kis kábeldaru alkalmazása. ' Vízmosásban állandó vízfolyás ritkán fordul elő, így építés alatt vízelvezetésre általában nincs szükség. Ha mégis előadódik, akkor csak egyetlen megoldás jön szóba, a víznek az építendő gáton keresztül való elvezetése az utófenék szintjében. Ilyenkor drént vagy megfelelő átmérőjű csöveket kell a gátba beépíteni, és a víz elvezetését ezen keresztül kell megoldani. Ezek egyúttal a gát mögött épített szivárgó elvezető csövei is lehetnek. M A munka befejeztével leszámolási tervet kell készíteni a tényleges állapotról, mert ez az egyetlen olyan dokumentum, amely a tényleges állapotot tünteti fel, és az elszámolás is csak ennek birtokában oldható meg. Fenntartás. Mint minden megépített művet, a vízmosást is ellenőrizni kell időnként. Ezen ellenőrzések során meg kell győződni a megépített kő és rő- zseművek állapotáról, meg kell állapítani a szükséges javítások mértékét és azt, hogy a megépített művek az általuk kívánt hatást elérik-e. Ha valamilyen ok miatt a várt eredményt a munka nem érte el, az ellenőrzés során meg kell állapítani azokat a kiegészítő műveket, amelyeket még meg kell építeni. Sajnos ez utóbbi nem ritka, különösen a rőzseműveket és növényzettelepítést illetően, mert a víz romboló hatásán túlmenően az erdő vadjai is nagy pusztítást tudnak végbevinni az új telepítésben. Lakott helyek közelében a kecske az erdő vadállományának kártevésén is túltesz. Ezekkel a körülményekkel számolni kell, ezért építés után a helyszínt legalább félévenként, az egyensúlyi helyzet beállta után pedig 2—5 évenként ellenőrizni és a védelmet biztosító növényzetet ápolni kell. 1230
