György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VI—211 zott hordalékának nagyobb része lerakódik, és a víz a továbbiakban csak annyi hordalékot visz magával, amennyi a vízfolyás alsóbb szakaszain már nem okoz káros feliszapolódást. Ezzel az alsó szakasszá válás elkerülhető. A sankolóteret állandóan üzemelni kell, a vizet úgy kell terelni, hogy a kiválasztott mély terület egyenletesen feltöltődjék. Az építés során a lehetőségek és természeti adottságok figyelembevételével kell a megfelelő építési technológiát kialakítani. Ennek a folyamatnak első lépése, hogy meg kell állapítani az építési ütemeket, építési szakaszokat. A szakaszok a következő szempontok egyidejű mérlegelésével választhatók. Az eróziós küszöb, völgyszűkület egy-egy szakasz természetes határa lehet. Vízlépcső szintén megfelelő szakaszhatár. Igen alkalmas egy építési szakasz határának a belsőség felső vége, főleg akkor, ha ott jó állapotban levő híd is van. Egy építési szakaszba és ütembe azok a munkák kerüljenek, amelyek a műszelvény kialakításán kívül a stabilizációt is biztosítják. Nem helyes egy-egy munkafázissal — pl. gépi földkiemeléssel — túlzottan előreszaladni, mert az el nem végzett mederbiztosítás igen hamar megbosszulhatja magát. Az építés alatt jelentkező árvíz hosszú szakaszon megbonthatja a friss mederrézsűt. Helyes építési f szakasz megválasztása esetén ez a károsodás sokkal kisebb. A kijelölt kivitelező építési felkészültsége (megfelelő munka- és erőgép, kézi munkaerő, építési anyag, szállítóeszköz stb.) szintén befolyásolja az építési szakasz kiválasztását. A fenti szempontok együttes mérlegelésével meghatározott építési szakaszokon belül is meg kell szabni az ütemezést. Első helyen az átmetszésben épülő műtárgyak állnak. Második helyen a földmunka, és vele szorosan összhangban az egyéb műtárgyak építése szerepel. Itt gondosan mérlegelni kell az egyes építési folyamatok sorrendjét, hogy egyik folyamat a másikat ne zavarja. Harmadik lépésben a meder biztosítása következik szorosan a földmunka elvégzése után. Negyedik lépés a kiemelt földanyag elterítése, megfelelő előkészítés után a füvesítés és a szükséges k befolyók megnyitása. Meg kell tervezni az általában minden munkafázisban jelentkező építés alatti vízelvezetést. Ez a munka nagyobb patakok, főleg műtárgy és burkolat építésekor igen nagy anyagi kihatású lehet. Nagyobb vízhozamoknál megkerülőcsatorna, kisebb vízhozamoknál facsatorna, vagy zárt cső, igen kis vízhozamnál esetleg nappali medertározással is elérhető a víztelenítés. Ezeken kívül a helyi viszonyoknak megfelelően igen sok helyi jellegű megoldás is elképzelhető. Földmunkához a rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével szükség esetén részletes földtömegmozgatási tervet kell készíteni, és részletesen megjelölni, hogy melyik géppel milyen munkafázist kell elvégezni és mikorra. Nem szabad elfelejtkezni az építési irány helyes megválasztásáról sem. A helyes technológia erősen befolyásolja az építési költségeket, ezért ezekkel igen gondosan kell foglalkozni. A költségvetési dokumentációt úgy kell elkészíteni, hogy az az alkalmazott technológiát tükrözze. Ennek előfeltétele a helyes organizációs bejárás. A technológia ismeretében kell kitűzni az organizációs bejárást, és a helyszín ismeretében, figyelembe véve a kivitelezési lehetőségeket kell eldönteni, hogy a választott technológia helyes, gazdaságos-e, szükséges-e változtatás. Az így megállapított adatok alapján készül a költségvetési dokumentáció az ÉKN előírásai alapján. Több szakaszból álló munka esetében a költség- vetést nemcsak szakaszonként, hanem ezen belül nagyobb létesítményenként is célszerű megbontani (nagyobb híd, vízlépcsők stb.). A költségvetés minden egyes tételéhez tartozik egy részletes méretszámítás, amely a költség- vetésbe beállított mennyiségeket dokumentálja. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek a hatósági engedélyezéshez szükségesek. Be kell szerezni a vízikönyv alapján a meglevő vízhasználatok adatait, és ki kell mutatni — ha kell hidrológiai vagy hidraulikai számítással —, hogy a szabályozás érinti-e a régi engedélyt vagy nem. Ha a patakszabályozás érint egy érvényes vízjogi engedélyt, pl. a vízkivételi mű nem kap vizet, meg kell tervezni azokat a műveket is, amelyek a meglevő vízkivételhez a vizet eljuttatják, vagy megfelelő indokolást kell adni a vízjogi engedély visszavonására. A tervben az összes érintett engedélyt fel kell sorolni, és fel kell tüntetni, hogy mi a teendő ezekkel kapcsolatban (pl. vízimalom üzemen kívül; a vízjogi engedélyt vissza kell vonni stb.). Meg kell állapítani, hogy a patakszabályozás milyen idegen érdeket érint és minden egyes idegen érdekelttel szemben a szükséges teendőket meg kell határozni (pl. vasúti híd; a jelenlegi fenékszint 20 cm-rel süllyesztendő, ehhez a MÁV engedélyét meg kell szerezni). Itt kell továbbá 1223
