György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás

VI-210

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS

Ezek hidrológiai és hidraulikai méretezésére vonatkozó lényegesebb előírások a következők.

A völgyet keresztező út esetében — ha az út a terepszintből ki van emelve — a hidakat az 1%-os valószínűségű árvízhozamra kell méretezni. A híd vagy hidak nyílásméretét és helyzetét úgy kell megállapítani, hogy az az árvíz levonulását ne akadályozza. Ha tehát az árvíz a völgyben vonul le, akkor a terepalakulattól függően ártéri nyílások építése is célszerű.

Ha az út a terepszintből nincs kiemelve, akkor a méretezés alapja a 3%-os valószínűségű árvízhozam.

Hidraulikailag úgy kell méretezni, hogy egyrészt a mederben előálló vízsebesség a híd alatt 10%-nál nagyobb mértékben ne növekedjen, másrészt a híd által okozott duzzasztás külsőségekben 12 cm-t, belsőségben, vagy fontos létesítmények környezetében 10 cm-t ne haladjon meg a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízszint esetében.

A hidakra vonatkozó szakvéleményt az idézett rendelet előírásainak figyelembevételével az illetékes vízügyi igazgatóságtól kell kérni.

A kérelmet a következő mellékletek kíséretében kell benyújtani:

— műszaki leírás;

— keresztező létesítmény (út, vasút) érintett szakaszának hossz-szelvénye (1:1000; 1:100);

— általános helyszínrajz a híd környezetéről (1:2000, 1:2880);

— keresztszelvények a híd tengelyében, folyásirányban felfelé 100 és 300 m, lefelé 100 m távolságban. A keresztszelvények a partéltől 50—50 m távolságig terjednek.

A híd szerkezetének alsó élét a következők szerint kell meghatározni:

Qi%> 120 m3/s B = 1,0 m

120 m3/s>(>i%=-80 m3/s A = 0,7 m

80 m3/s>Q1% B = 0,5 m

ahol B az 1%-os valószínűségű árvíz szintje és a hídszerkezet alsó éle között minimálisan megkívánt távolság.

A hidak duzzasztását a következőképp kell meghatározni egységes medret, derékszögű ellenfalat tételezve fel:

Jdőlések:

F = eredeti, beépítés előtti nedvesített terület, m2; Fl = A-ből elfoglalt területrész, m2;

F = F-F,V0 — beépítés előtti középsebesség, m/s; m = vízmélység a beépítés előtt, m.

M eghatár ózandó:

a =

co = a)

F.

mederszűkítési viszonyszám;

■^2

J72-- 0 mozgásállapot-jellemző.

Ha a <0,1 és

ró <0,1, akkor a duzzasztás elhanyagolható.

b) Ha 0,1 <a<0,16 és

ft) <0,1, akkor a duzzasztás (Z) Z = 2,la.com, in.

c) Ha 0,16<a<0,36, és 1

0,l<co2,7 +2,1a

0,046, akkor a duzzasztás:

Z= (3,9 -2,9a)

0,40a + a2 + 9a4

1 + 2 co

ft)

m, m.

d) Ha a =-0,36 és

0)=-————----0,046, akkor a duzzasztás:

2,7 +2,1a

com, m.

Ha az árvíz a völgyben szétterülve vonul le, ártéri hídnyílásokra is szükség van.

Az ártéri nyílások helyének megállapítására a legjobb megoldás, ha modellkísérletet végzünk. Ha erre nincs mód, a keresztezés felett és alatt célszerű 100—200 m-enként 4—6 db völgyszelvényt felvenni, és ezek alapján az árvízlevonulást rekonstruálni és hidraulikai számítással megállapítani, hogy mennyi a völgyben lefolyó árvízhozam. Az ártéri hidak elhelyezését ennek alapján kell eldönteni. Természetesen az ártéri hidak méretezésekor is be kell tartani az előbb leírt előírásokat.

Az alkalmazott műtárgyak vízvezetés szempontjából fontosabb méreteit műtárgykimutatásban (VI-58. táblázat) kell összefoglalni.

Hidakon, átereszeken kívül egyéb segédlótesít- mények is kialakíthatók. Ilyen pl. a sankolóterek tervezése. Ha a vízfolyás felsőszakasz-jellegét valamilyen oknál fogva nem érdemes megszüntetni (erdős a völgy vagy keskeny stb.), akkor indokolt lehet a felső szakaszról hozott hordalék eltávolítása ülepítéssel olyan helyen, ahol kárt nem okoz. Ezt a műveletet sankolásnak nevezzük. Ennek lényege, hogy a vizet megfelelően kiépített és tervszerű üzemelésre berendezett olyan helyre vezetjük, ahol a víz sebessége hirtelen lecsökken, a ho1222