György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VI-192 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS A talaj csövek méretezésekor a csőben megengedhető maximális vízsebességet is figyelembe kell venni. Kőagyag talajcső esetén t>max=2,0 m/s. A szívó- és gyűjtőcsövek csatlakozásánál irányelv, hogy a feliszapolódás csökkentése érdekében a csatlakozás felülről történjék (VI-164. ábra). Belterület vízrendezése Belterületek csapadékvizeinek elvezetésére egyik lehetőség az együttes elvezetés a szennyvizekkel. Ezt az esetet a VIII. fő fejezetben a csatornázásnál tárgyaljuk. Ha a csapadékvíz-elvezetés nincs kombinálva szennyvíz-elvezetéssel, akkor a vizek elvezetésére kétféle megoldás alkalmazható: — nyílt árokban, amely egyszerű, könnyen megépíthető és fenntartható, vízvezetés szempontjából túlterhelhető, de értékes bensőségi területet igényel és minden utcában kell legalább egy nyílt árok; — zárt csatornában, amelynek létesítése nem vesz el értékes belsőségi területet, de nem terhelhető túl és általában drágább a nyílt ároknál. Ha zárt csatorna készül, akkor a szennyvíz- elvezetéssel való kombinációt célszerű számításba venni. A vízelvezető rendszer kiválasztása után a megvalósítás a következő. Első lépésként meg kell határozni a levezetendő vízmennyiséget. A helyszínrajzi vonalvezetés tervezése során a gyűjtőt — ha egyetlen lehetőség kínálkozik — a mélyvonalakon vezetjük. Ha valamilyen okból a gyűjtőt nem a mélyvonalon vezetik, a mélyvonalban külön szívóárkot kell kialakítani. A szívóval az utak vonalvezetéséhez kell alkalmazkodni. Magassági vonalvezetés tervezésekor arra kell törekedni, hogy a számított mértékadó vízszint a kiegyenlített terepszint alatt 10—20 cm-rel tudjon lefolyni, és a lehetőségek határain belül a hossz-szelvény a terep, ill. az utcák magassági vonalvezetéséhez alkalmazkodjon. Az alkalmazott keresztszelvény lehet: — egyszerű trapézszelvény, — burkolt út vízvezető elemeként kialakítva, — zárt szelvény. Utat vízvezető elemként csak olyan helyen lehet kialakítani, ahol az út szerepe alárendelt és rajta távlatban sem várható komoly forgalom. Zárt szelvényként általában tokos betoncsöveket használnak az elvezetendő vízhozamnak megfelelő méretben. Két csövet egy árokban egymás mellé elhelyezni nem szabad. Az építendő műtárgyak legnagyobbrészt közlekedési célt szolgáló átereszek, hidak, amelyek típusvagy házi terv szerint készülnek. Méreteiket hidraulikai számítással kell meghatározni. Kocsibejárók nem okozhatnak duzzasztást. A víz kormányzását szolgáló műtárgyak általában ritkák. Ezek lehetnek torkolati művek, aknák, vízmérők, bukók. Kialakításuk a kis műtárgyak általános irányelvei szerint megy végbe. VI-165. ábra. A burkolati fog kialakítása 1 burkolat; 2 ágyazat; 3 burkolati fog 0,3—0,5 m vastag Ha a csapadékvizet zárt csővezetékben vezetik el, az alkalmazott műtárgyak kérdéseit a VIII. fő fejezet tárgyalja. A nyílt vízlevezető árkot igen sokszor burkolattal látják el. Erre legtöbbször azért kerül sor, mert így az árok kevés helyet foglal el (l:l-es rézsűhajlást alkalmaznak), és az évenként többszöri fenntartással a műszelvény könnyen visszaállítható. Ha a nagy esés miatt kimosás ellen szükséges a mederburkolat, akkor 50—100 m-en- ként fogat kell beépíteni (VI-165. ábra), ezzel a burkolat esetleges meghibásodását egy szakaszra korlátozhatjuk. Szóba jöhet kisebb vízlépcsők tervezése is. Ez a vízrendezési terv szintén vízjogi engedély- köteles. Az engedélyt az építés megkezdése előtt meg kell szerezni. Az építéskor alapelvnek kell tekinteni, hogy az építés a víz folyásirányával ellentétes legyen, hogy az elkészült szakaszok a vizet már az építés ideje alatt elvezessék. A belsőségi vízelvezető hálózat fenntartása a működőképesség igen lényeges kelléke. Az árokba vagy csatornába került hordalékot és szemetet évenként többször el kell távolítani. 1204
