György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VI-188 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS a felületi erózió nagyságáról, amely a létesített művek fenntartására lesz döntő kihatással. A térképről szerzett információk után a hidro- metriai és hidrológiai adatokat is fel kell tárni. Meg kell állapítani az átlagos, maximális és minimális évi csapadékösszeget, az egyes csapadékcsúcsokat, az évi középhőmérsékletet, a szélirányt, részletesebben tájékozódni kell az évi csapadékátlag havi megoszlásáról. Meg kell ismerni a területen levő hidrometriai és meteorológiai észlelőhálózatot, a vízmércéket és vízhozammérő helyeket. Jó tájékozódni az egyes vízmércék és vízhozamgörbók tartományáról, azok megbízhatóságáról, az egyes mércék összefüggéseiről, a hosszú idejű kis- és nagyvizek alakulásáról. Ezek az adatok a vízrajzi évkönyvekben általában hozzáférhetők. A következő lépésben át kell tanulmányozni az előzőekben elkészült terveket. E tervek közül a legnagyobb érdeklődésre a hidrológiai tanulmányok tartanak igényt. Ilyen tanulmány ugyanis általában tartalmazza a szükséges hidrológiai és hidrometeorológiai adatokat, sőt azok alapján tájékoztat a mértékadó vízhozamokról is. Ezenkívül olyan körülményekre is felhívja a figyelmet, amelyek a tervezéskor és az építéskor is döntő fontosságúak lehetnek (pl. a vízjárás, mederalakító vízhozamok és azok tartóssága, kisvízhozamok stb.). Át kell tekinteni továbbá az egyéb terveket is. A régebben készített építési tervek a régi állapotról tájékoztatnak részletesebben. Be kell továbbá szerezni a szükséges vízszintes és magassági alappontok adatait és az érintett talajkutató fúrások részletes anyagát. Itt kell már elöljáróban megállapítani a talajvíz esetleges agresszivitását, ha erre van adat. Helyszíni adatbeszerzés Először általános betekintésre kell törekedni, ezért célszerű berepülni lehetőleg a teljes vízgyűjtőt így kapjuk a legjobb áttekintést. Ha repülőgép nem áll rendelkezésre, első alkalommal gépkocsi is megfelel e célnak. Második alkalommal az egyes létesítményeket közelebbről is szemügyre kell venni, az egyes patakokat, lefolyási utakat végig kell járni, célszerű a lecsapoló hálózat első lehetséges változatát térképen is rögzíteni. Tájékozódni kell az árvízi nyomokról. Ezt legkönnyebben idősebb, régebben helyben lakók tapasztalatainak mérlegelésével végezhetjük. A helyszínen általában meg kell állapítani a talaj fejtési osztályát is. A kevésbé ellenálló altalaj befolyásolja pl. a magassági vonalvezetést. A helyszínen kell tájékozódni a meglevő nehézségekről, és azok megoldása tekintetében már a helyszíni szemlén helyes véleményt kell kialakítani. A helyszíni bejárást követi a geodéziai felvétel. Ezt a mindenkor érvényes előírások szerint kell elkészíteni. A felméréskor azt kell szem előtt tartani, hogy egyrészt alapvonalra mindig szükség van, másrészt felmérni csak a tervezendő vonalat szükséges (pl. átvágások). A felmérésnek minden olyan adatot tartalmaznia kell, amelyre a tervezés, építés és fenntartás során szükség lehet. A talajmechanikai feltárást is a tervezett vonalról kell elkészíteni, koncentrálva az építendő műtárgyakra. (Részleteiben 1. az I. fő fejezetet.) Adatfeldolgozás A geodéziai felmérésből részletes helyszínrajzot, a keresztszelvényekből hossz-szelvényt kell szerkeszteni. A meglevő műtárgyak rajzait külön is el kell készíteni. A talajmechanikai feltárásból rétegszelvényt és a tervezendő műtárgyakhoz alapozási szakvéleményt kell készíteni. Ha hidrológiai tanulmány nem áll rendelkezésre, a szükséges adatokat — kis vízgyűjtő terület esetében — közelítő számítással kell meghatározni (1. az I. fő fejezetet). TERÜLETI VÍZRENDEZÉS Külterületi vízrendezés A vízkár okának megszüntetése szempontjából két eljárás különböztethető meg: — vízrendezés nyílt árokhálózattal; — vízrendezés zárt hálózattal (talajcsövezés). A vízvezető elemeket szerepük szerint mindkét esetben a következőképpen lehet megkülönböztetni (VI-160. ábra): — a szívó az az utolsó rendű vízvezető elem, amely a továbbvezetendő vizet a közvetlen környezetéből veszi; 1200
