György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VI-187 ELŐMUNKÁLATOK Ahhoz, hogy egy vízgyűjtő területen a víz- rendezési munkák nagyságát és sorrendjét meghatározhassuk, fel kell deríteni a vízkárok okait. Vízkárt okozhat — a leeső csapadék azzal, hogy lefolyása közben a talajszemcséket magával ragadja és felületi eróziót idéz elő; — a talaj rossz vízgazdálkodása, mert kicsi a talaj vízbefogadó képessége, és így már az igen kis intenzitású csapadék (10—20 mm/h) nagy része is megáll a felszínen, nem tud a talajba beszivárogni; — koncentráltan lefolyó víz azzal, hogy egy meghatározott vonal mentén okoz kimosást, és létrejön a vízmosás (vonalas erózió). A völgyfenéki területre kiérve, a víz sebessége lecsökken, a hozott hordalékát lerakja és ez a hordalék meggátolja, hogy a völgyfenékre érkező felszíni vizek lefolyhassanak. A vízmosások hordaléka gyakran a befogadómedreket is feltölti, így azok vízlevezető képessége lecsökken, már kisebb árvíz is kiöntést okoz. A völgyfenéki területeket veszélyezteti a völgyben szétterülten levonuló árvíz, a környező dombokról lefolyó csapadékvíz. Külön ki kell emelni a domblábi fakadóvíz kérdését (VI-159. ábra). Ha ez a jelenség okoz vízkárt, akkor a fakadóvizet domblábnál vezetett övárokkal vagy övszivárgóval kell felfogni és elvezetni. Ha a vízkárt okozó víz forrásból származik, gondoskodni kell a forrás szakszerű foglalásáról és a víz elvezetéséről. Ha azonban a vízkár oka a magas talajvíz, akkor — egyes kivételes esetektől eltekintve — a nyílt árokhálózattal végzett vízrendezéssel nem érhető el eredmény, más módszerhez kell folyamodni. A vízkárok okait gondosan kell felderíteni. VI-159. ábra. Védekezés domblábi fakadóvíz ellen 1 terep; 2 talajvízszint; 3 mellékárok; 4 övárok Ellenkező esetben a vízrendezéssel csak tüneti kezelést érhetünk el. A feliszapolódott befogadó élővízfolyás okozta vízkárok esetén a vízfolyás rendezésével érhetünk el ugyan időleges eredményt, de ha nem szüntetik meg a feliszapolódást okozó hordalék keletkezését, a vízkár okát, akkor néhány óv múlva visszaáll a rendezés előtti helyzet. Másik lényeges feladat a vízkárok okainak megszüntetéséhez szükséges intézkedések meghatározása és végrehajtásuk sorrendjének megállapítása. A sorrend fontosságára külön is rá kell mutatni, mert például a patakszabályozás önmaga nem oldja meg a völgyfenék felszíni vízrendezését, nélküle azonban — a vízelvezető hálózat lefolyásának hiánya miatt — a völgyfenék felszíni vízrendezése sem oldható meg. Az előmunkálatok következő feladata a „műszaki feladatmeghatár ozás" megkérése. Ezt a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kell kérni. A kérelem két részből áll. Első része egy műszaki leírás, amelyben az elvégezni kívánt vízügyi munkákat fel kell sorolni és meg kell adni, hogy azok milyen egyéb vízi létesítményt érintenek. A kérelem másik része egy helyszínrajz, amelyen az elvégezni kívánt munkát kell értelemszerűen ábrázolni. A műszaki feladatmeghatározás birtokában elkezdhető az adatheszerzés. Két részből áll: irodai és helyszíni adatbeszerzésből. Irodai adatbeszerzés A vízrendezési tervezés alapja a megfelelő rétegvonalas térkép. A méretarányt a munka nagyságának megfelelően kell kiválasztani, 1:5000— —1:25 000 között, a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével. A térképről meg kell ismerni a vízrendszert, út- és vasúthálózatot, községek, majorok elhelyezkedését, tájékozódni kell a főbb művelési ágakról (rét, legelő, szántó, szőlő, erdő), és már a térképen — a terepalakulat függvényében — meg kell határozni azokat a helyeket, ahol a völgyszűkület, kanyarulatok sűrűsödése, vagy más olyan, az általánostól elütő jelenség tapasztalható, ami a későbbiekben esetleg az egész munkát valamilyen szempontból befolyásolja. A rétegvonalas térképen kívül célszerű — legalább betekintésre — beszerezni a Géczy-féle talaj- térképet, a talajismereti térképet (1:25 000— —1:200 000), eróziós térképet (1:200 000) és a geológiai térképet (általában 1:300 000). Mindhárom térkép tájékoztat a területről felszín és származás tekintetében. Ezek alapján képet kapunk pl. 1199
