György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás

VI-186

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS

A vízrendezési célú erdészeti tevékenység körébe tartozik:

— az erdőtelepítés vagy rekonstrukció,

— az erdősáv-telepítés,

— a cserjesáv-telepítés,

— a vízmosások fásítása,

— a vízmosás megkötése erdészeti módszerekkel,

— a kopárfásítás stb.

Legfontosabb közös vonásuk, hogy mindig az adott talajviszonyok és éghajlati feltételek figyelembevételével kell kiválasztani azt a növényfajtát, amelyik a kitűzött cél elérésére élettanilag a legalkalmasabb.

Az erdészeti módszerekkel főleg az erózió pusztítása ellen lehet a leghatékonyabban védekezni, nem szabad azonban elfelejtkezni a növények párologtatóképességéről sem, ami szintén figyelemre méltó fontosságú.

Az erdészeti módszerekkel végzett vízrendezés a maga területén a legjobb megoldás, mert a védekezést — a természet eszközeivel — szinte ön- fenntartóan biztosítja. Hátránya azonban, hogy addig, amíg a növényzet megerősödve erózióvédelmi hatását kifejtheti, kiegészítő művekkel kell a vízkárok ellen védekezni.

Mezőgazdasági feladatok

A dombvidéki vízgyűjtő területek nagy részén mezőgazdasági művelés folyik, ezért a vízgyűjtő terület vízrendezési munkáit mezőgazdasági be- beavatkozások nélkül nem lehet eredményesen elvégezni.

A vízügyi célú mezőgazdasági feladatok az erózióvédelmet és a talaj vízgazdálkodásának megjavítását szolgálják. Ezáltal kettős cél érhető el:

— meggátolva a felső talajréteg, a humuszban gazdag termőréteg elsodrását, nincs lényeges terméskiesés;

— az elsodort talaj nem okoz feliszapolódást a víz elvezetését szolgáló létesítményekben.

A vízgyűjtőrendezés mezőgazdasági feladatait a következő lépésekben célszerű végrehajtani:

— el kell végezni a talaj védő tereposztályozást;

— ennek alapján a területet tömbösíteni, táblásí- tani kell;

— meg kell határozni az egyes táblákon a legcélszerűbb művelési ágat, szükség esetén művelési ágat kell változtatni;

— meg kell határozni a talajvédő művelés fokozatait és mikéntjét az egyes táblákon, ezen belül ki kell dolgozni a helyes vetésforgót, meg kell tervezni a helyes talaj művelést, meg kell határozni a helyes tápanyag-utánpótlást, szükség esetén szalagos, sávos, teraszos művelést is kell alkalmazni;

— lehetőleg meg kell növelni a talaj vízbefogadó képességét és a leesett csapadék nagy részét a talajban kell tározni;

— rendszeres agrotechnikával a talajvédő gazdálkodást megfelelő magas szinten kell tartani.

A felsoroltak a mezőgazdasági össztevékenység- nek csak egy része, ezek nélkül azonban a vízgyűjtő terület rendezése nem lehet eredményes.

A műszaki, erdészeti és mezőgazdasági tevékenység csak együtt egységes egész, ezek részei önállóan csak elszigetelt eredményekre vezethetnek, ezért a komplex vízgyűjtőrendezés végrehajtásának igen fontos kérdése az összehangolt ütemezés elkészítése és betartása. Az egyes tevékenységek egymásra is hatnak, így a végrehajtás csak funkcionálisan he- ^ lyes folyamatok összessége lehet.

A vízgyűjtőrendezés első lépése a befogadó vízfolyások rendezése, ehhez szorosan kapcsolódnak a területi vízrendezési feladatok és a vízmosáskötések. Ezzel párhuzamosan megkezdhető az erdészeti, majd pedig az agronómiái beavatkozás.

A vízgyűjtő terület rendezése mindig az agronómiái beavatkozással fejeződik be.

A jól átgondolt és szakszerűen végzett vízgyűjtőrendezés, rendszeres üzemeléssel, fenntartással és helyes hasznosítással párosulva, komoly jövedelmeket eredményez.

E komplex feladatokból a továbbiakban a műszaki jellegű munkákat tárgyaljuk, esetenként rámutatva az egyéb tevékenységgel való kapcsolatokra.

1198