György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
V! —174 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS A fagyhatást meg kell előzni (víztelenítés, takarás stb.). Az egyes szerkezeti elemeket jégteleníteni kell. A nyomócső lehet mély és magas vezetésű, sőt szi- vornyaként is építhető. A megoldás kiválasztása az üzemeléstechnológiai megfontolásokon túlmenően elsősorban építési és árvízbiztonsági megfontolás alapján történik. Az árvízbiztonsági előírások betartása feltétlen kötelező. Mély vezetésű nyomócsövet célszerű alkalmazni akkor, ha a nyomócső a gravitációs kivezetést is biztosíthatja. A nyomócső nyomáspróbáját — az érvényes előírások szerint — nyitott munkagödörben kell végrehajtani. Változó vízhozamok, szabályozási módok. A rendszer üzeme szempontjából kívánatos, hogy az érkező és szivattyúzott vízhozamok összhangban legyenek. Ennek teljesítésére a következő szabályozási módok ismeretesek: 1. több szivattyúegység telepítése, 2. lapátszögállítás, 3. fordulatszám-változtatás, 4. fojtás. 1. Mind a rendszer, mind a telep üzeme szempontjából előnyös. A kapacitást célszerű azonos típusok alkalmazásával megosztani. Nagyobb gépszám költségesebb. 2. Üzem közben is vagy csak üzemen kívül végrehajtható megoldások vannak. 3. A vízhozam és a szállítómagasság együttes szabályozásához előnyös. A hajtómotor fordulat- számának változtatása esetén költséges megoldás. 4. A vízszállítást leggyakrabban a nyomóoldali tolózár fojtásával szabályozzuk. Nagymértékű fojtás esetén a szivattyúüzem igen gazdaságtalan. Szárnylapátos szivattyúkon ez a szabályozási mód nem engedhető meg, mert a hajtómotor túlterhelést kaphat. Torkolati gravitációs műtárgyak Funkciójuk a befogadó alacsonyabb vízállása idején a belvízcsatorna által szállított vízhozam kibocsátása, a befogadó magas vízállása idején pedig a befogadó vize kiáramlásának a megakadályozása. E műtárgyak (zsilipek) kialakítását a helyi adottságok közül elsősorban a befogadóba vezetendő vízhozam szabja meg. Nagyobb vízhozamok esetén általában nyíltak, kisebb vízhozamok esetén pedig zártak. A nyílt, teljes töltésszelvényt átvágó műtárgyak függőleges — és szárnyfalakkal a töltéstestbe kötött — támfalai között helyezik el a zárószerkezetet, amely lehet tábla, támkapu stb. Szélesebb nyílások esetén a nyílást függőleges pillérekkel megosztják. A kisebb vízhozamoknál alkalmazott különböző anyagú és alakú zárt szelvények a torkolati csőzsilipek. Újabban mind a mentett, mind az árvízi oldali aknákba ideiglenes és végleges zárószerkezet készül. Az ideiglenes elzárás függőleges hornyokban betétgerenda vagy betétpalló, a végleges — rendszerint kézi, esetenként gépi meghajtással mozgatható tábla. Ritkábban előfordul a szivornyás megoldás is. Árvédelmi szempontból előnyösebb a szivornya alkalmazása. Hátránya a külön légtelenítőberendezés, a nehézkesebb üzem. A szivornyák töltéstesten átvezetett vízszintes szakasza a belvízoldali vízszint fölé 5—6 m-nél magasabbra nem vihető, mert ez a gyakorlati működőképesség felső határa. Ha a rendszer üzemi viszonyai lehetővé teszik, a gravitációs átvezetés és szivattyútelep egy műtárgyként alakítható ki. Ilyenkor a gravitációs átvezetést a szivattyútelep mély vezetésű nyomócsöve biztosítja. Torkolati műtárgyak telepítésekor az árvízvédelmi biztonság szempontjai elsőrendűek. A nyílásméretek megállapításakor a rendszer feltételeiből (vízhozam, vízszint stb.) kell kiindulni, de a műtárgyak szerkezeti és mélyépítési kiala- kítását a szélsőséges hidraulikai helyzetek szabják meg (műtárgy hossza, elő- és utófenék hossza, kialakítási módja stb.). Közlekedési műtárgyak A közlekedési hálózat a nyílt csatornák felett átereszek és hidak segítségével halad át. E műtárgyak funkciója belvízi oldalról a csatorna által szállított vízhozamok zavartalan átengedése. A kialakításra vonatkozó egyéb szempontokat (pályaszint, pálya- szélesség, terhelés stb.) a közlekedés kívánalmai határozzák meg. Az új műtárgyak telepítését tehát az illetékes hatóságokkal egyeztetni kell. Az átereszek általában tipizált vasbeton műtárgyak. Az alkalmazott nyílásméretek: 60 és 80 ernes körszelvény, 0,8 x 1,10 m, 1,0 x 1,20 m, 1,2 X 1,4 m, 1,4 x 1,6 m négyszögszelvény szimpla és ikerváltozatban. A körszelvényű átereszek előregyártottak, a többi helyszínen betonozandó. A nagyobb nyílású átereszek egyedi tervezést igényelnek. A tapasztalatok szerint azonban az esetek nagy részében a tipizált nagyobb ikerszelvényű csőátereszek helyett is (különösen mély beágyazású csatornák1186
