György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VI-173 A létesítmény elemei és funkciói. A rendszer vizs­gálata alapján levezetett hidrológiai és hidraulikai paraméterek meghatározták az alkalmazandó gép­típust. Az alkalmazott géptípusok — és egyéb adottsá­gok, pl. vízszintek — meghatározzák az építmény méreteit és térbeli elhelyezését, elemeit. Szívóoldal, szivattyúház, nyomóoldal. A belvízi szi­vattyútelep három fő részét különböztetjük meg: 1. a szívóoldalt, 2. a szivattyúházat, 3. a nyomóoldalt. A szívóoldalhoz tartozik a főcsatornának az a torkolati szakasza, amelyen a szivattyútelep hid­raulikus hatása jelentősen érvényesül. Ennek a sza­kasznak a hossza a körülményektől függően 50— 200 m. A főcsatorna torkolati, prizmatikus medre az át­meneti műtárggyal csatlakozik a szivattyútelep tu­lajdonképpeni előcsatornájához. Az átmeneti sza­kasz rendszerint burkolt, és itt építik be a csator­nába vezető lépcsőket, vízmércét stb. Az előcsator- na az alkalmazott gépszámtól függően pillérekkel megosztott prizmatikus meder, és az átmeneti sza­kasz végső szelvényétől a szivattyúház falsíkjáig tart. Itt helyezik el a gépcsoportok védelmére, karbantartására és ellenőrzésére szolgáló berende­zéseket, így a zárószerkezeteket, gerebeket és ezek tisztítóberendezéseit, ellenőrző nyílásokat stb. A szivattyúházban van a szívóakna, a szivattyú, a motor és kezelőtér, a szivattyúház saját víztele­nítését biztosító rendszer, villamos üzemnél a kap­csolótér. Diesel-üzemben az üzemanyag-tárolást külön elő­írások szabályozzák. A szivattyúházban csak kor­látozott mennyiségű üzemanyag tárolható. A szivattyúház vízoldali falsíkjától kezdődik a nyomóoldal, amihez a nyomóakna, a nyomócső, a hullámtéri vagy végakna, és a hullámtéri csatorna hidraulikailag a szivattyútelep hatása alatt álló szakasza tartozik. A nyomóakna lehet nyitott vagy zárt, a nyomó­cső különböző anyagú (acél, vasbeton, műanyag), alakú (kör-, négyszögszelvényű), magas vagy mély vezetésű. A hullámtéri aknában a nyomócsőből kiáramló víz kinetikai energiájának egy része helyzeti ener­giává alakul. Ebben az aknában helyezik el a záró­szerkezeteket a nyomócső és szivattyútelep védel­mére, és azokat a szerkezeteket, amelyek a nyomó­cső és akna ellenőrzését és karbantartását (hág­csók, emelőberendezések stb.) szolgálják. A hullámtéri csatorna szivattyútelephez tartozó szakaszán vész el a kiáramló víz kimosásokat is okozó fölös kinetikai energiája. Ezt a szakaszt az adottságoktól függő hosszon burkolni szokták. A tulajdonképpeni technológiai berendezés a szi­vattyúházban helyezkedik el, de a szívó- és nyomó­oldal egyes elemeinek is szervesen illeszkedniük kell az egész technológiai folyamatba. Tengelyelrendezés. A használatos szivattyútípusok tengelyelrendezése függőleges, ferde és vízszintes lehet. A vízrendezésben legelterjedtebb a függőleges ten­gelyelrendezés. Az elmúlt másfél évtizedben fejlesztették ki a ferde tengelyű szivattyúkat. Ezeknek előnye, hogy kis emelőmagasság és nagy vízszállítás esetén a függőleges géphez csatlakozó nyomócsőszakasz ún. „hattyúnyakas” elrendezése elkerülhető, továbbá a kedvezőbb áramlási viszonyok miatt a telep hatás­foka javítható. Hátrányuk, hogy gondosabb kivi­teli munkát igényelnek. A villamos motort és a haj­tóművet a ferde tengellyel párhuzamos síkon kell lealapozni. Ezt a ferde síkú gépfödémet és alátá­masztást pedig úgy kell méretezni, hogy lehajlása kisebb legyen a gépcsoport tengelykapcsolóinál megengedhető excentricitásnál. Vízszintes tengelyű szivattyúkat speciális esetek­ben alkalmazhatnak. Ilyenek pl. a vízrendezésben a motorokkal összeépített hordozható szivattyúk. Szívómagasság. A szívómagasság megengedhető értékét laboratóriumi kísérletek alapján rendszerint a szivattyúgyárak adják meg. A geodéziai szívóma­gasság a függőleges elrendezésű szivattyúk esetében a lapát középső síkjának vízszint feletti magassága. A méretezéskor figyelembe veendő manometrikus szívómagasság ennél nagyobb (1. IV. főfejezet). Elzárószerkezetek. Az alkalmazott elzárószerke­zetek ideiglenesek és véglegesek. Karbantartási szempontból és a hibásodás ve­szélye miatt mind a szívó-, mind a nyomóoldalon betétgerendás elzárást (ideiglenes) is létesítenek. Üzemszerű használatra tolózárakat, táblás zsili­peket (végleges) építenek. A nyomócsőben vagy annak végén elhelyezett csappantyúk működéstechnikai szempontból a szi­vattyúkhoz tartoznak. Gereb, fagyvédelem. A gereb a szivattyúkra ve­szélyes uszadékot megakasztja. Osztóköze 2—2,5 cm. Felületét úgy kell megállapítani, hogy néhány cm-nél nagyobb duzzasztást ne okozzon. A gerebet szilárdságtanilag úgy kell méretezni — különös tekintettel a jégkásaképződésre is — hogy a víz- oszlopnyomás hatására teljes eldugulás esetén se menjen tönkre. 75 Vízügyi létesítmények kézikönyve 1185

Next

/
Thumbnails
Contents