György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VI-166 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS A jövedelmezőségi mutató számítása VI-53. táblázat Fajlagos kiépítettség 0 10 20 30 40 45 50 55 1/s km2 Csatornasűrűség 0 0,33 0,6 0,8 1,1 1,2 1,4 1,5 km/km2 300 210 170 120 70 45 26 10 Ft/kh év K* 450 315 255 180 105 67 39 15 Ft/kh év I 0 75 113 141 165 Ft/kh év Ef 0 600 900 1250 1600 Ft/kh K 0 48 72 100 128 Ft/kh év összes veszteség K+K2 180 ?e = 153 0,045 139 0,046 139 0,034 143 Ft/kh év 0,014 h) megállapítjuk az évi átlagos többletráfordítást (K); i) ennek alapján megállapítjuk a jövedelmezőségi mutatót (ge). A vizsgálat eredményeit pl. az örvényabádi öb- lözet adataival a VI-53. táblázat foglalja össze: a példa szerint a 45 1/s km2 kiépítés a gazdaságos, mert a jövedelmezőségi mutató értéke itt a legnagyobb, és a népgazdaság összes vesztesége itt a legkisebb. Megjegyezzük, hogy a bemutatott adatok elsősorban a kiskörei vízlépcső hatásterületére érvényesek. A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS LÉTESÍTMÉNYEI Egy adott rendszer főcsatornái és ezek műtárgyai az állami kezelésben levő főművek. E főcsatornák vízszállítása általában meghaladja a 2 m3/s-ot. A kezelőszerv a területileg illetékes vízügyi igazgatóság. A mellékcsatornák műtárgyaikkal a társulati kezelésben levő üzemközi művek. A mellékcsatornák vízszállítása általában 1—3 m3/s vízhozam között változik. A rendszer e mellékcsatornái több üzem területén áthaladva jutnak el a főcsatornába. A kezelőszerv a területileg illetékes vízgazdálkodási társulat. A táblahatárok menti csatornák, útárkok, a táblán belüli vízrendezési elemek a mezőgazdasági üzemek kezelésében levő üzemi művek. Az egyes társulatok, üzemek kezelési tevékenysége az e művekkel kapcsolatos tervezői, beruházói, fenntartói és üzemelői tevékenységre terjed ki azzal, hogy a vízrendezéssel kapcsolatos hatósági és minden egyéb tevékenység általános irányítása a területileg illetékes vízügyi igazgatóság feladata. FŐ- ÉS ÜZEMKÖZI MÜVEK A mezőgazdaság számára felesleges vagy éppen káros belvizet nyílt csatornahálózattal vezetik le. A felszíni és felszín alatti vizeket a tábla menti (gyűjtő-) csatornák fogadják be, ezek az összegyűjtött vízhozamot a mellékcsatornákba; a mellékcsatornák a főcsatornákba; a főcsatorna-hálózat pedig a befogadóba vezeti. A befogadó lehet: 1. nagyobb, legtöbbször töltésezett vízfolyás, folyó; 2. természetes állóvíz (tó); 3. nagyobb öntözőcsatoma; 4. mesterséges tározó. 1178
