György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VI-163 módszereivel történik. Ezeket az eljárásokat célszerűen gépi programozásra alkalmas módon készítik el. Néhány ilyen — a síkvidéki vízrendezést érintő — program már ismert. Rendszeranalízis, rendszerszintézis. A fizikai folyamat minőségi feltárása is jelentős módszertani eredményeket szolgáltathat. A fizikai folyamatok jellemzésére O’Donnel a vízgyűjtőterületek vizsgálatának két alapmegoldását, a rendszeranalízist és szintézist különbözteti meg. A szintézis során a rendszer működését utánzó fizikai modell matematikai leírását keresik. Az analízis esetében azt vizsgálják, hogy a rendszer valamelyik függvénnyel leírt változó paramétere (pl. a csapadék) hogy alakítható valamilyen másik függvénnyé (pl. lefolyássá). A korszerű törekvés a két módszert összhangban alkalmazza. Gazdasági hatékonyság A bemutatott hidrológiai módszerek alkalmazása során kitűnt, hogy csak a hidrológia oldaláról történő jellemzés a gyakorlati tapasztalatokkal és igényekkel nincsen mindig összhangban. A hidrológiai jellemzés önmagában az e körön kívül eső tényezők hatását megfelelően nem tükrözi. A fajlagos vízhozam meghatározását célzó eljárást — részletes rendszervizsgálatoknál — egyéb tényezők vizsgálatára, így a gazdasági hatékonyság kérdésére is ki kellett terjeszteni. A gazdaságos fajlagos vízszállítás (qg). A belvíz- rendezés hatékonysági vizsgálatának hazai módszere. Minden gazdaságossági vizsgálat alapja az eredmények és ráfordítások, általánosabban a vizsgált gazdasági tevékenység várható pozitív és negatív hatásának felmérése és összehasonlítása. Ez az általános megállapítás a vízgazdálkodás területén is érvényes, bár a vízgazdálkodás beruházásai több tekintetben is különleges jellegűek. A gazdaságossági számítások fő mutatószáma általánosságban — így belvízrendezési vonatkozásban is — a összes eredmény (Ft) ^ összes ráfordítás (Ft) ’ segédmutató pedig a: évi eredmény — évi költség (Ft) beruházási ráfordítás (Ft) Belvízrendezési vonatkozásban: az évi eredmény az elhárított belvízkár sokévi átlaga; az évi költség az amortizáció és fenntartás évi hányadának, továbbá az üzemköltség sokévi átlagának összege. Az alkalmazott vizsgálat elvi alapjai. Belvízrende- zési műveket általában a mezőgazdasági termelés növelése céljából létesítünk, és mint ilyenek, termelő jellegű beruházások, bár biztonsági célokat is szolgálnak. A termelő jellegű beruházások értékelésekor a jövedelmezőség az elsőrendű szempont, a belvízrendezések fejlesztésének gazdaságosságát tehát elsősorban jövedelmezőségi mutatók alapján kell vizsgálni. A gazdasági hatékonyság megállapítására a hatékonysági mutatót használjuk (gc), és ezt hasonlítjuk össze annak normatív értékével (1. 1-14. fejezet). ahol T a belvízrendezés eredményének sokévi átlagos értéke évente; K a belvízrendezés évi átlagos ráfordítása; Et a belvízrendezésnek az üzembe helyezés időpontjára felkamatolt teljes beruházási költsége, a beruházásban lekötött állóeszköz értéke. A belvízrendezési beruházások jellegéből következik, hogy magas kiépítési teljesítőképességű fejlesztéseknél a beruházás csökkenő jövedelmezőségű, mert a fejlesztés egységnyi költségnövekménye mind kisebb eredménynövekménnyel áll szemben. A belvízrendezés eredménye, ráfordítási és beruházási költségszükséglete a kiépítés mértékének (q 1/s km2) függvénye. A kiépítés gazdaságilag leghatékonyabb mértéke a T-K maximum feltételből állapítható meg. A belvízrendszer kiépítésének gazdaságilag optimális mértékét az éves költség (K), az egyszeri ráfordítás és az eszközlekötés normatív hatékonysági tényezővel való szorzata (AEt), valamint az el nem hárítható belvízkár átlagos évi értéke (K’) összegének (Z) minimuma szolgáltatja: Zmln = K+AEt + K'. A belvízrendezés elsősorban mezőgazdasági célú beruházás, ezért normatív hatékonysági tényezője a mezőgazdaság jövedelmezőségi szintjének megfelelően viszonylag alacsony. arányszám, ami nem más, mint a beruházási költ- ségegységre eső évi tiszta jövedelem. 1175
