György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
1-100 ALAPOK A talajban — ha az életfeltételek adottak — állandó változás tapasztalható, amelyet elsősorban a mikroorganizmusok tevékenysége okoz. Megismerésüket, anyaguk, energiájuk hasznosítását szolgálja a talajbiológia. A talaj az ún. ,,növénytermesztési tér"-ben az anyagforgalom létfontosságú feladatait látja el, mint a szárazulatok élőhelyei között a leggazdagabb élővilágú, legfontosabb és legátfogóbb élettér. Élete, fejlődése és funkciói ellátása szempontjából nagyon szoros a kapcsolat nemcsak a talajban levő növények, hanem a talaj természetes takaróját képező magasabb rendű növényzet között is. A természetben a mai növénytermesztéssel szemben, amely az egyes növényeket a legtöbb esetben önmagában termeli, általában növénytársulásokat találunk. A társulások összetétele a társulást alkotó fajok, fajták aránya, jellemző a termőhely viszonyaira, illetve a fontosabb tényezők időszakos változásaira. Műszaki szempontból az alábbi növénytársulásokat tekinthetjük fontosabbaknak: Vízi vegetáció. Növényei vízépítési szempontból általában károsak. Mocsári növényzet. Az ide tartozó társulások jó indikátorai a vízviszonyok változásainak, egyesek pedig a víz minőségére is utalnak. A nádas, kákás, szittyós, valamint a harmatkása és a zöld pántlikafű társulásai a felsorolás sorrendjében a vízborítás magasságára, a sziki mészpázsit a meszes szikekre, a zsióka és társulásai pedig mésztelen, savanyú szikekre utalnak. A hernyópázsit, a réti ecsetpázsit és a tarackos tippan társulásai a nedves, szikes rétek jellemző növényszövetkezetei. Az örökzöld rétek és a pusztai rétek növényszövetkezetei műszaki szempontból azért jelentősek, mert jó példát szolgáltatnak a földművek különböző kitettségű felületei védelmére alkalmas társításokra. A folyószabályozás élő építőanyagai, valamint a természetes és mesterséges állóvizek partjának védelmére tekintetbe vehető növények szempontjából fontos társulások a fűzfélék szövetkezetei. A hegy- és dombvidéki vízrendezés, valamint a talajvédelem céljaira alkalmazható fajtákról fontos tájékoztatást adnak az érintett területen feltalálható erdőasszociációk. Több hazai és külföldi szerző tárgyalja a talajvizet jelző növényeket. A gyakorlati hasznosítás céljára különböző csoportokba osztják a növényeket, illetve társulásaikat és az egyes csoportokat 0^-5 számmal jelzett kategóriákba sorolják. A növényi építőanyagok helyes faj- és fajtamegválasztására vonatkozóan hasznosak a talaj minőségét jelző növények, amelyekről a szakirodalom ugyancsak részletes tájékoztatást ad. A növényzet segítségével gyors és feltétlenül megbízható jelzést kaphatunk a talaj nitrogénellátottságára, pn értékére, szikességére, vagy egyéb hibáira éppúgy, mint kötöttségére [5 6]. ÉLŐ NÖVÉNYI ÉPÍTŐANYAGOK ÉS VÍZÉPÍTÉSI ALKALMAZÁSUK Élő növényi építőanyagok vízépítési alkalmazása több szempontból is nagy jelentőségű. Általános élettani szempontból az életterek, köztük az emberi biotop sokoldalú gazdagítása miatt fontosak. A Föld népességének nagyarányú növekedése, társadalmi-gazdasági berendezkedésének egyre nagyobb térigénye, az akkumuláló szervezetek progresszíve növekvő létszáma mellett nagymértékben csökkenti az autotrof — növényi — termelőszervezetek számát, területi kiterjedését. Műszaki-gazdasági vonatkozásban előnyük: — elasztikus ellenállásuk, — önálló regenerálódó képességük, hosszú élettartamuk, — fejlődésük folyamán természetes úton kialakult védettségük a víz fizikai és kémiai hatásával szemben, — kedvező hatásuk a vízi életre, a víz öntisztulási erejére, minőségére, környezete ökológiai viszonyaira, — másodlagos hasznosítási lehetőségük, — tájkulturális hatásuk, — kis költségük, anyag-, szállítási és munkaigényük. Anyaguk, alkalmazási lehetőségeik rendkívül széles körűek. Mesterségesen aligha állítható elő oly sok változat, mint amit a vízmenti környezet a természetben mutat. Faj- és fajtagazdagságuk mellett alkalmazkodó képességük kedvező lehetőséget nyújt hagyományos anyagokkal és műanyagokkal való együttes alkalmazásukra is. Fajtaösszetételük, alkalmazásuk módja és formája az építés típusától, illetve az alkalmazás tartományától függ. Ez utóbbi a teljesen szabálytalan 116
