Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

I. A csatornamű (A csatornahálózat)

„Pestnek szemben a többi fővárosokkal, nagyobb halandó­ságát éppen a helytelen és rendszertelen csatornázási háló­zata idézi elő". A Sugár út csatornázására vonatkozó jelen­tés szövege: ,,A csatornarendszert illetőleg megjegyzendő, hogy egyelőre két párhuzamos főcsatorna van az egész sugárút alatt tervezve, melyeknek esése a létesítendő fő­körét főcsatornája felé irányul, és tartalmuk ezen főcsatorna által vétetik fel, azon észrevétel mellett, hogy a fősugárút belső részében egyik felére a jelenlegi Kőműves és Könyök utcán végig vonuló csatorna fog fenntartani, melynek esése a Váci út felé irányul. Az említett két párhuzamos csatorna tisztítási esetre való tekintettel egymás között öt helyen összeköttetéssel láttatik el. A főcsatorna vagy két sor jól kiégetett téglából, vízálló mésszel és beton alappal, vagy pedig tömörített műbetonból van tervezve . . . Mindkét esetben az űrbeni magasság 2’6", szélesség 1'4", falvastag­ság az első esetben 12”, a másodikban 6". Mélysége közép­arányban 12'. — A víznyelő nyílások 20 — 25 ölnyire van­nak tervezve éspedig felváltva a járda szegélyköve alatt a közép és mellékút között. A főcsatorna esése átlag 1/2000-re van tervezve. A mindkét párhuzamos csatorna a házi mel­lékutak alá teendő, hogy a főkocsiút minden javítással járó felbontástól ment és tökéletesen szilárd lehessen és maradhasson. — A fősugárúti csatorna a létesítendő általános csatornázási rendszerrel való összhangzásban van tervezve. A kiöblítés vagy az artézi kút vize által, annak sikerülte után, vagy pedig a Rákospatak oda vezetendő vize által fog megtörténhetni". — A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentéséből. 1870 — 71. 14 1/4” = 1/4 hüvelyk — kereken 7 mm. A méterrendszer bevezetése előtt nálunk az ún. bécsi öl (Klafterj volt a hosszúság mérésének hosszegysége: az ebből levezetett terület- és térfogategységeket használták. A szövegben előforduló hosszegységek 1 öl (°) = 1,896 m 1 láb (’) = 31,6 cm 1 hüvelyk (”) = 2,63 cm 1 vonás ('”) = 2,19 mm A régi csatornák belmérete méterrendszerben kerek szám. Pl. a leggyakrabban használt ­területegységek 1 hold = 0,575 ha 1 négyszögöl = 3,6 m2 térfogategység 1 köbláb = 31,58 liter ezért nem egyúttal a legkisebb méretű, tojás alakú régi közcsatorna — szelvény magassága 3 láb (95 cm), szélessége 2 láb (63 cm). Gerlóczy Gyula és Dulácska Géza id. műve teljes szöveggel közli a tiszti főorvos 1875. évi javaslatát (395 old.). „Ezen javaslat az 1876-ik évi árvíz folytán veszélyez­tetett közegészségi állapot figyelembe vétele mellett 1876-ik évi június 23-án tanácsi határozat alakjában érvényre emel­tetett." „Budapest főváros tanácsa 37 217/875 —VI. szám Határo­zat. Hogy az emberi és állati ürülékek minél gyorsabb és minél tökéletesebb elszállítása a főváros területéről megej- tethessék, a tanács a tisztifőorvos által benyújtott, s úgy a közegészségügyi, valamint a középítési bizottságok által tárgyalt javaslat alapján a következő intézkedéseket ren­deli el: — 1.) Hogy a jelenlegi csatornahálózatban az ürülékek pangása meggátoltassék, s azoknak eltávolítása lehetőleg előmozdíttassék, elrendeli a tanács, hogy a főváros vízzel ellátott területén az utczai csatornák időről-időre a szükséghez képest a főorvos jelentésére Dunavízzel öb- líttessenek át. — Utasíttatik ennélfogva Wein János víz­vezetéki igazgató, hogy a csatornák öblítését a t. főorvos közbenjöttével akként eszközöltesse, hogy a vízfogyasztó közösség igényei figyelembe véve rövidséget ne szenvedje­nek. — 2.) Minthogy a csatornagázok a sűrűn alkalmazott, de el nem zárt csatornanyílásokon át folyton fertőzhetik a levegőt, elhatározza s elrendeli a tanács, hogy az utczai csatornák nyílásai oly pontokon, hol azok, mint különö­sen károsak a kerületi orvos és elöljáróság által jelentetnek be, — vízaknás fedőkkel (syphon) láttassanak el. jövőre pedig új csatornák építésénél kizárólag csak syphonos fedők lesznek alkalmazandók. — Hasonlóan elrendeli a tanács, hogy mindazon udvari csatornák is, melyek az egészségre veszélyes kigőzölgést terjesztenek, a t. főorvosi hivatal elő­terjesztésére syphonnal lesznek ellátandók. — 3.) Tekintve, hogy csatornázott utczákban is számos oly ház van, mely­nek udvara házi csatornával nincs ellátva, ismételve el­rendeli a tanács, hogy csatornázott utczákban minden ház udvari csatornával láttassák el, mely az utczai csatornába kellő esés mellett leszen bevezetendő. - 4.) Minthogy a régebben épült csatornák nemcsak alakjuk, de szerkezeti anyaguknál fogva is sok helyütt oly állapotban vannak, s úgy vannak elhelyezve, hogy az ivóvízül használt kutak vize átszivárgás folytán megfertőztetik, — ennélfogva az építési engedélyek kiszolgáltatásánál különös figyelem lesz fordí­tandó arra, hogy a házi csatornák és árnyékszékek minél távolabb helyeztessenek el a kutaktól, ahol pedig a helyi viszonyok ezt meg nem engedik, a csatorna vízhatlan anyag­gal újból lesz építendő. — 5.) Minthogy különösen a Duna jobb partján fekvő városrészekben, nevezetesen a Gellért­hegyen és Ó-Budán, még számos nyílt csatorna van, me­lyeken pöczegödör hiányában az ürülékek is a városon szabadon folydogálnak, — elrendeli a tanács, hogy azon árnyékszékek, melyek eddig utczai, udvari vagy kerti nyílt csatornákba ürítik tartalmukat, az illető kerületi elöljáróság és kerületi orvos indokolt bejelentésére, - a helyi viszo­nyokra való tekintettel, - távolíttasanak el, s helyettük szabályos pöczegödrökkel ellátott árnyékszékek állítandók fel. — 6.) A város csatornázatlan külrészein lévő, az eső, 94

Next

/
Thumbnails
Contents