Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
k út víz s mosadék elvezetésére szolgáló u.n. folyókák, folytonosan jó karban és tisztán tartandók a háztulajdonosok által eszközlendő naponkénti söprés és öblítés által. 7.) Tekintve, hogy a főváros csatornázott és csatornázatlan város részeiben alkalmazott pöczegödrök nagy részénél az ürülékek folyékony része folytonosan beszivárogván a talajba, a levegőt s esetleg a kútvizet is rothadó állati anyaggal fertőzi, elrendeli a tanács, hogy a csatornázott utczák- ban a meglévő pöczegödrök tartalmuknak előzetes kihordása után, betemetendők s az árnyékszékek ürülékei az utczai csatornába vezettessenek be, nem-különben 8.) csatornázatlan utczákban szabályos, — a lakosság számához arányosított köbtartalmú, - vízhatlan cementtel vagy asphalttal épített falazatú, s boltozott pöczegödrök építendők. 9.) A pöczegödrök évenként kétszer, tavasz- szal és ősszel kiűrítendők. 10) Azon torkoló csövek, melyeken az ürülékek az árnyékszékektől a pöczegödrökbe vagy a csatornába jutnak, vízhatlan anyagból (czinezett bádog vagy mázos anyag) készítendők. 1 I) Csatornázott városrészekben és vízvezetékkel ellátott házakban az árnyékszékek vízzáros készülékkel (Watercloset) látandók el. — 12) Pöczegödrös árnyékszékek ülőkéi fedővel lesznek ellátandók. 13) Nyilvános épületek: szállodák, vendéglők, kávéházak, indóházak, kórházak, kaszárnyák, iskolák, színházak, árnyékszékei és vizelőhelyei kiválóan tisztán tartandók, s amennyiben vízvezetékkel nem öb- líthetők, — folytonosan fertőtlenítendők. 14) Marhatartók, a marhatrágyának udvarokon czementtel készült alapú, és falazatú trágyagödröt tartoznak állítani. a marhavizeletet pedig hordókban földjeikre kihordani, vagy az erre kijelölt helyeken a Dunába rendszeresen kiüríteni. Ezen, az emberi és állati ürülékanyagok bomlási terményei által a talaj és légfertőzés meggátlására czélzó intézkedések végrehajtásának eszközlése és ellenőrzése a kerületi elöljáróságokra bízatik, azzal, hogy tapasztalandó rendellenességek és hiányok orvoslása iránt saját hatáskörükben, szükség esetén bírság alkalmazása mellett, intézkedjenek, illetőleg a tanácshoz jelentést tegyenek. Végül utasíttatnak a kerületi orvosok, miszerint közegészségellenes tapasztalataikat a kerületi elöljáróságoknál, esetleg a tiszti főorvosi hivatalnál jelentsék be. Mely határozatról az összes kerületi elöljáróságok, orvosok, a VI. ügyosztály, a középítési bizottmány, a tiszti főorvosi hivatal tudomás és miheztartás végett felzeten értesíttetnek. Kelt Budapest, az 1876. évi június hó 23-ái tartott tanácsülésből Havas s.k. tanácsnok. Kammermayer s.k. polgár- mester." A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1887. évi jelentése. A főgyűjtők építésénél érdemes megemlíteni olyan elgondolásokat, melyek nehezen találhatók meg a szakirodalomban. és Így kevésbé közismertek. Az általános csatornázás tér vezése során igen sok szó esett a főgyűjtők szellőztetéséről. Ismeretes, hogy a főgyűjtők különálló építmények, melyek mellett általában külön oldalcsatornákat is létesítettek. Ezekbe kötötték be a házak és víznyelők csatornáit, tehát csak az oldalcsatornákon összegyűjtött vizeket vezették be közvetlenül a főgyűjtőbe. Záporok esetén az oldalcsatornák általában telt szelvénnyel szállítják a vizet a főgyűjtőkbe, és így ezek szellőztetése a mellékcsatornákon és az azokba bekötött tetőlefolyókon át nem kielégítő. A szellőztetés biztosítása érdekében 40 méterenként a főgyűjtők boltozatának legmagasabb pontján ráccsal ellátott aknákat építettek. Ezeken az aknákon át történt évtizedekig a hó eltakarítása. A tervezők a hatásos szellőztetés céljára 50 méterenként a szelvénymagasság felében 30 cm -jű szellőzőcsatornákat iktattak be, melyeket az oldalcsatornákkal is összekötöttek és ezenkívül a házak falsíkjáig építettek meg úgy, hogy ezek a házak falában a tetőlefolyókhoz hasonlóan későbbi időben egészen a háztető gerince fölé meghosz- szabbíthatók legyenek. Ez a terv kivitelre nem került. A szellőzőcsonkok azonban a főgyűjtőkben jelenleg is megtalálhatók. 18 A főváros közgyűlése Pest általános csatornázási tervét véglegesen 1887. április 6-án fogadta el és 236. kgy. sz. alatt a belügyminiszterhez felterjesztette. A minisztérium ugyanezen év október 22-én a terveket jóváhagyta és ezzel megindultak a részlettervezési munkálatok. A mérnöki hivatal 1888. május 1889. február között rekordidő alatt készítette el a részletterveket és a költségvetést. A tanács 1889. május 7-én a tervdokumentációt megküldte a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, amely pár nap alatt elbírálta a terveket, azokat május 29-én folyamszabályozási és hajózási szempontból történő felülvizsgálat céljából a kereskedelmi miniszterhez is felterjesztette. Időközben a földművelésügyi miniszter észrevételezte a tervet, amiért a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kénytelen volt a terveket visszaküldeni a tanácshoz 1890. április 2-án azzal, hogy a soroksári Duna-ág tervezett átalakítása miatt egyes kérdéseket újra tárgyaljon le. A Fővárosi Mérnöki Hivatal ismét átdolgozta a terveket, melyek 1890. augusztus 13-án visszakerültek a Közmunkák Tanácsához. A terveket 1890. szeptember 10-én az általános csatornázást végrehajtó bizottság, majd szeptember 12-én a Középítési Bizottság újra tárgyalta és végül 1890. szeptember 17-18-án kerültek a közgyűlés elé, mely 880. kgy. sz. alatt azokat jóváhagyta. 18 Budapest-balpart általános csatornázása. Budapest székes- főváros tanácsi II. ügyosztálya vonatkozó tervezetének ismertetése. Budapest 1918. 16. old. Ez a számítási eljárás azon alapul, hogy a csatornahálózat 95
