Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

I. A csatornamű (A csatornahálózat)

A csapadékmentes időben lefolyó szennyvíz meny- nyiségét naponta és fejenként 158 liternek vették; ennek egyik fele 14, másik fele 10 óra alatt folyik le. A város jövő laksűrüségét 500 fő/ha-ra becsülték. A szennyvíz várható átlagértéke másodpercenként 1,2 m3. Az egyes gyűjtőkben a mértékadó vízmennyiségek a követ­kezőképpen alakultak: Végleges , ................ Martin terve Klimm javaslata ,,, r ogyujto megnevezese megallapodas szerint m3/másodperc Duna-parti 7,8 13,0 13,4 Nagykörúti 10,7 17.4 14,4 Közös 18.5 30,5 27,7 Magasan fekvő 11,05 15.4 A szivattyútelepre a teljes szárazidei, csapadékos időben pedig a felhígult szennyvíznek csak egy része jut. A hígított szennyvíz többi része átbukik a Sorok­sári úti fővészkiömlő csatornába és gravitációsan, a gubacsi zárógát mögött, a soroksári Duna-ágba folyik. A szivattyútelepre érkező víz az ikerhomokfogóban megszabadul — addig lebegésben tartott — nagyobb fajsúlyú szilárd anyagaitól, majd a szivattyúház északi oldalán tervezett csatornába folyik, mely 150 cm át­mérőjű vas nyomócsővel torkollik a Dunába. A csator­nának a gépház alatti — Duna felőli oldalán zsilippel lezárható — része szívótérként is szolgál. A hat szi­vattyút — összteljesítményük 3 m3/s — külön-külön aknákban helyezik el. Az aknák mind a szívótérrel, mind a nyomócsatornával összeköttetésben állnak. Az összekötő csatornák lezsilipelhetők. A hat szivattyú mindegyikét egy-egy vízturbina (kúpkerekes közlő­müvei) hajtja meg. A vízi energiát a Duna és a lezárt soroksári Duna-ág vízszínkülönbsége biztosítja. A Duna vize tápcsatornán jut a turbinákhoz, az alvíz a Soroksári úti fővészkiömlőn keresztül távozik. A turbinák elhelyezése a szivattyúk elhelyezéséhez hasonló. A közös főgyűjtőn érkező szennyvíz +1,8 m lánc- hídi Duna-vízállásig gravitációsan folyhat a befoga­dóba, magasabb vízállásoknál a szivattyúkat kell működésbe hozni. A szivattyútelep különféle üzem­állapota 3 nagyobb és 26 kisebb zsilippel szabályozható. Valamennyi zsilip gépi meghajtású, az energiát a hetedik vízturbina szolgáltatja, közlőmüvekkel. A szivattyútelep és a főgyűjtők megépítése — a magasan fekvő kivételével — 2 920 000 forintot igényel. Martin tervét 1885-ben Fodor József egyetemi tanár egészségügyi, Klimm Mihály műegyetemi tanár pedig műszaki szempontból bírálta. Fodor bírálata egyetért az egyesített rendszerrel. A Duna folyam városi szakaszának elszennyezésétől tartva, a hat vészkiömlő helyett csak egyet javasol: a vasúti hídnál. A szivattyútelepet a vágóhídtól délebbre kívánja helyezni. A talajvíz szintjének csökkentése érdekében a főgyűjtők munkaárkában összefüggő szivárgóvezetéket kell építeni. Kiemeli, hogy a csa­tornák szellőztetésére és öblítésére nagyobb gondot kell fordítani.17 Klimm bírálatában a főgyűjtők levezetőképességét kifogásolja. Szerinte a főgyűjtők keresztmetszete nem elegendő a csapadékvizek levezetésére, mivel Martin a késleltetett lefolyás alatti átlagos vízmennyiséggel számolt, holott a valóságban a csatornát az átlag kb. másfélszerese terheli. Az a véleménye tehát, hogy a csatornák méretének megállapításánál a belterületen hektáronként és másodpercenként 21 liter, a külterü­leten 11 liter csapadékvíz-terhelést kell felvenni. A szivattyútelep kapacitását ezért 3 m3/s-ról 4 m3/s-ra kell emelni. A telep nyomócsövét pedig — a soroksári Duna-ág szennyezésének meggátlására — a Csepel- sziget északi csúcsáig javasolja meghosszabbítani. A nagykörúti főgyűjtő tehermentesítésére egy újabb vészkiömlő építését tartja indokoltnak. Ez a Kerepesi út és Hatvani utca (a mai Rákóczi út, Kossuth Lajos utca) alatt építendő és a tervezett Erzsébet-hídnál torkollna a Dunába. A végleges csatornázási terv elfogadása (1891) A bíráló bizottság elfogadta Fodor és Klimm módo­sításait és az egész anyagot átadta Leelmer Lajos akkor kinevezett középítési igazgatónak. Leelmer a főgyűjtők szelvényméreteinek megválasztásánál a Mar- tin-terv és a Klimm-fé\c javaslat között közbenső 40

Next

/
Thumbnails
Contents