Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
Egri István igazgató: A jövő feladatai
Az ember évezredes harcot folytat a víz beszerzéséért (ivóvízellátás), az életét veszélyeztető káros anyagoknak környezetéből való eltávolításáért (csatornázás), valamint a külső természeti behatások elleni védelméért (árvízmentesítés). A víz, ez a legfontosabb életelem, az emberi szervezet anyagcseréje során, illetve a különböző ipari tevékenység folyamán átalakul, és amikor szennyvízként a természetbe visszakerül, a bioszféra egyik legfőbb szennyező forrása. A Fővárosi Csatornázási Művekre hárul az a nagy feladat, hogy a víz ezen káros hatásaitól megóvja a főváros lakosságát. Ennek érdekében végzi a kezelésébe tartozó csatornamű (csatornahálózat, szennyvíztisztító- és átemelőtelepek) és a felszíni vízelvezetés rendszerének egységes, folyamatos üzemeltetését; gondoskodik annak fejlesztéséről, valamint a főváros árvíz- védelmével kapcsolatos operatív teendők ellátásáról. Jelen beszámoló bemutatja a főváros csatornázását, a Művek tevékenységének különböző feladatait a múltban és a jelenben, de rámutat a jövő feladataira is. A csatornamű biztonságos üzemeltetését különleges szaktudású és helyi ismeretekkel rendelkező dolgozók látják el. Az üzem természetéből következik, hogy dolgozóinknak munkájuk nagy részét fertőzött környezetben kell elvégezniök, ahol az életveszély is bármikor felmerülhet. Ennek következtében ez a munka- terület nem vonzó. Éppen ezért a vállalatvezetés elsődleges törekvése, hogy — a lehetőségek határán belül — az egészségtelen munkahelyeken való tartózkodás idejét csökkentsük és a szennyezett anyagokkal történő közvetlen érintkezést kiküszöböljük. A csatornahálózat tisztítása sokáig embertelen körülmények között történt. Ezen az állapoton modern célgépek (csatornamosó gépek) beszerzésével és munkába állításával megkezdtük a tisztítási munka teljes gépesítését. Egyéb munkaterületeinken is következetesen végre akarjuk hajtani a negyedik ötéves tervben, hogy a fertőzésveszélyes és nehéz munkákat gépek végezzék. A fővárosi adottságok miatt a csatornahálózat üzem- biztonsága a törzs-szivattyútelepek működéséhez kötött, ezért a szivattyúzási üzem műszaki berendezéseinek színvonalát emelnünk kell. A hálózati energiaszolgáltatás zavarai a vízgyűjtő- területen és magán a szivattyútelepen is súlyos anyagi károkat hozó elöntéseket okozhatnak. Telepeinken ezért tartalék-energiaforrások felszerelését kezdtük meg. A csatornahálózat fokozódó terhelése a szivattyúkapacitás emelését teszi szükségessé. Telepeinken fokozatosan kicseréljük a korszerűtlen, kézi működtetésű elzárószerkezeteket. A régi zsilipek működtetése hosszú időt, nagy fizikai erőkifejtést igényel, és ezért a szükséges üzemállapot-változtatások időben nem teljesíthetők. Az új hidraulikus, távműködtetésű zsilipekkel az üzemeltetés egyszerűbb, biztonságosabb lesz. A szennyvíztisztítás területén a szivattyútelepeken tervezettekhez hasonló korszerűsítést fogunk végrehajtani, kiegészítve bizonyos folyamatok programozott üzemvitelével. A több mint hét milliárd forintos értéket képviselő csatornamű állagának megóvása és felújítása a vállalat egyik legsúlyosabb kötelezettsége. A megóvás tekintetében hathatós támogatást jelent a csatornabírság bevezetése. Az ipari üzemek egészségre veszélyes vagy a közcsatornák anyagát meg25* 387
