Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

Egri István igazgató: A jövő feladatai

támadó szennyvízbevezetése a bírság kivetése nyomán, várhatóan csökkenni fog, és ezzel a hálózat tervszerű megelőző karbantartási munkáit a jövőben zavartala­nul elvégezhetjük. A csatornák valószínű élettartama az építési anyag­tól, a környezeti tényezőktől függően általában 40—70 év. A főváros csatornahálózatának egynegyede ezt a korhatárt elérte vagy meghaladta. Egyes várospolitikai célkitűzések azonban egyéb súlyponti feladatok meg­oldását helyezték előtérbe, és így a hálózat felújítása a megkívánt mérték alatt maradt. A következő év­tizedben kívánjuk ezt a hiányt pótolni. A főváros egyre növekvő közúti forgalma miatt a hagyományos építési eljárások alkalmazása korlátozott. A program ered­ményes lebonyolítása ezért új módszerek bevezetését igényli mind a tervezés, mind a kivitelezés területén. Új technológiai eljárást dolgozunk ki a csatornák belső megerősítéssel történő felújítására, kísérlet folyik új, gépesített alagútépítési munkamódszerrel. Az elmúlt évben (1971) készült el a főváros közmű- és mélyépítési távlati terve. A vízgazdálkodás területén 1971-től 1985-ig végrehajtandó feladatok között meg­határozott a csatornázás fejlesztésének mértéke. Egyik legfőbb teendőnk közé tartozik, a lakásépítési program ütemezésével összhangban, a kijelölt terü­letek csatornázása. Hasonlóan fontos feladat a hálózat fejlesztése az e tekintetben elmaradt kerületekben. Tervünk az, hogy 1985-re a főváros lakásainak 88%-a csatornázott legyen. Vízvédelmi vonatkozásban tovább folytatjuk a kis vízfolyások (Rákos-patak, Szilas-patak) tisztaságáért megkezdett és eredményes munkálkodásunkat. A soroksári Duna-ágba és a nagy Dunába bevezetett szennyvizet előzetesen biológiailag tisztítani fogjuk. A tisztítótelepek összkapacitása napi 440 000 m3 lesz. Vállalatunk gazdasági működése előtt rendkívül nagy távlatok nyíltak a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben. Még soha nem kapott vállalatunk annyi önállóságot, még soha nem rendelkezett oly nagy gazdasági lehetőségekkel, mint most. Ezzel azonban felelősségünk és feladataink is megnőttek. Felelősséggel tartozunk felügyeleti hatóságainknak és rajtuk keresztül a főváros lakosságának azon alap­vetően fontos műszaki feladatok teljesítéséért, ame­lyekről e tanulmány az előzőekben beszámol: a főváros területéről a szenny- és csapadékvíz elvezetéséért, a főváros csatornaművének fenntartásáért és fejleszté­séért, az élővizek tisztaságának megvédéséért, a főváros árvízvédelméért. És mindezek mellett még külön felelősséggel tarto­zunk dolgozóinknak, hogy olyan műszaki körülménye­ket és olyan anyagi elismerést teremtsünk munkájuk teljesítéséhez, amelyek egészségük, munkaerejük fenn­tartását szolgálják, és megadják a szocialista munka végzésének örömét. A közérdek szolgálata hagyomány a főváros csator­názási, ár- és belvízvédelmi tevékenységénél. Elődeink mindig a főváros lakosságának, a dolgozók társadal­mának egészét vették tekintetbe, és példájukat követjük mi is. Vállalatunk múltjának mégoly vázlatos, rövid ismertetéséből is előtűnik, hogy mindenkor a főváros érdekeit, a legnemesebb értelemben vett közérdeket igyekeztünk szolgálni. E szolgálatunk lehető fejlesztése jövő célunk mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. Egri István igazgató 388

Next

/
Thumbnails
Contents