Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
XI. A vízgazdálkodás és a Fővárosi Csatornázási Művek
megépíteni. A milliárdos rendű beruházás megtervezéséhez megalapozott kiindulási adatokra van szükség. Ennek érdekében a biológiailag nehezen tisztítható szennyvízzel félüzemi tisztítási kísérleteket folytatunk. Vizsgáljuk a különféle légbeviteli módszerekkel — üzembiztosán — fenntartható legnagyobb fajlagos terhelési értékeket és az egyéb üzemi jellemzőket. g) A vízfolyások védelme Célkitűzéseink között szerepel, hogy a főváros területén levő kis vízfolyásokba még tisztított szennyvíz sem vezethető be. A Fővárosi Tanáccsal, valamint a vízügyi hatósággal együttműködve kezdeményeztük a szennyvízbevezetések fokozatos felszámolását. Ez idő szerint 100 millió forintos koordinációs beruházás keretében épülnek csatornák egyes kiemelt vízfolyások: a Rákospatak és a Szilas-patak mentén. A Rákos-patak ma már a főváros területén mentesül a szennyvízterhelésektől. A Szilas-patak is egy-két év múlva tiszta vizű patak lesz. Külön kiemelendő a soroksári Duna-ág, amely befogadója a délpesti szennyvíztisztító telep által megtisztított mintegy 45 ezer m3/nap és egyéb, a főváros határán kívüli helyről tisztítatlanul befolyó mintegy 20 ezer m3/nap szennyvíznek. A kiemelt vízfolyás partjait üdülési célokra kívánják felhasználni, vizét a fürdésre alkalmassá kívánják tenni. Ennek vízvédelmi feltételeit az Országos Vízügyi Hivatal most vizsgáltatja. Cinkota területén a Caprera-patak fogadja be a Müvek kezelésében levő kis lakótelepi tisztítóállomás, valamint a járműjavító biológiailag tisztított szennyvizét. Nagytarcsa, Kistarcsa és Kerepes — agglomerációs települések — szennyvizeit a közeljövőben a fővárosi hálózatba fogják bevezetni. Az építendő gyűjtő- csatornába a két szennyező forrás beköthető lesz. A Gyáli-patak egyes ágaiba jól-rosszul tisztított szennyvizek jutnak. A budai oldalon a Barát-patak Budakalász községben kap erős ipari szennyezést. Budakalász szennyvizeit a fővárosi hálózatba fogják átszivattyúzni. Az Aranyhegyi-patak a III. kér. Filatori dűlőbe telepített ipari üzemek, lakóházak szennyvizeit fogadja. Tisztítóberendezések vannak, vízjogi engedéllyel létesültek, de üzemeltetésük kifogásolható. Az Aranyhegyi-patak a befogadója a csillaghegyi beboltozott ároknak, mely a csillaghegyi strand fürdővizeit vezeti le. Több szennyvízbekötése is van. A vízfolyásokat a szennyvíztől mentesítő csatorna- hálózat tervei elkészültek. A megvalósítás idejét a pénzügyi feltételek határozzák meg. Az Ördög-árok Pesthidegkútról kap szennyezést. Az árok medre bűzös szennyvízfolyássá vált. Ennek a fejlődő, benépesült városrésznek csatornázása időszerű. Az Ördög-árok mentén létesítendő szennyvízgyűjtő csatorna tervezése most folyik, a közeli években építését is megkezdjük. A Hosszúréti-patakot a mellette levő lakóházak, a repülőtér és a Pest megyei terület szennyvizei terhelik. A megoldás — előreláthatóan — sajnos csak későbbi időpontban lehetséges. 2. A Csatornázási Művek helye a komplex fővárosi vízgazdálkodásban a) A csatornázás kapcsolata a városrendezéssel A főváros vízgazdálkodása szorosan összefügg az 1960-ban jóváhagyott és 1968—69-ben felülvizsgált városrendezési tervvel. Az építési határok kibővítése miatt olyan területeket építenek be, amelyek közművesítésével a korábbi távlati tervek nem számoltak. A régi beépített városrészek rekonstrukciója, az elavult városrészek szanálása a csatornázás jelentős újjáépítését igényli. b) Az agglomeráció csatornázása A főváros fejlődési viszonyainak jövőbeni vizsgálatánál számítani kell arra a vonzásterületre, amelyen a főváros 381
