Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
X. Oktatás – Kulturális és sportélet – Juttatások
Az új számviteli előírások teljesítésének előmozdítására időről időre házi szakképzésről is gondoskodtunk. (így pl. leltározási tanfolyam 1969-ben 31 fővel, bérelszámolási alapismeretek tanfolyam 1969/70-ben 45 fővel stb.). A csatornázás fizikai dolgozóinak továbbképzésére a felszabadulás előtt kevés gondot fordítottak. A csatornázási munkák elvégzése, főleg azokon a munka- területeken, amelyeknél a dolgozók munkaidejüket a csatornákban töltik el (föld alatti felmérés, hibák felkutatása, térképezés, belső kis- és nagyjavítási munkák, átvételek stb.) komoly és különleges szaktudást igényel. Ezeket az ismereteket az iskolákban nem szerezhették meg, ezért egyik elsőrendű feladatunknak tekintettük a fizikai dolgozók, különösen a csatornabúvárok — vállalatunk sajátosságainak megfelelő — képzettségének fokozását. Lényegesen emelte dolgozóink szakmai tudását az 1950. évtől kezdve több ízben rendszeresen tartott csatornabúvár-képző tanfolyam, melyet az idők folyamán (1950—1970 között) 110 fő végzett el. Kiemelten kell említenünk az OVH víz- és csatornamű-kezelői, ill. üzemvezetői szaktanfolyamot, melyet az OVH engedélyével 1958. és 1966. között több ízben rendeztünk. A víz- és csatornamű-kezelői tanfolyamot 1958—1966. között 69 fő, a vezetői tanfolyamot pedig ugyanezen idő alatt 78 fő végezte el. A szakoktatás előmozdítása ma már vállalatunk egyik alapvető feladata. Az 1970/71. oktatási évben pl. vállalatunk dolgozói közül 422 fő vett részt különböző fokú politikai képzésben, 45 fő különböző szintű állami oktatásban, 205 fő a vállalatnál tartott különféle belső szervezési tanfolyamokon, 148 fő egyéb tanfolyamokon. Hozzászámítva még 7 ipari tanulót, a vállalatnál 827 fő vett részt valamilyen fokú oktatásban — vállalatunk dolgozóinak kereken fele. 2. Ismeretterjesztés A munkásszállásokon 1957 óta, a HVDSZ útján rendszeres politikai és természettudományi TIT előadás- sorozatok folynak, amelyeken 40—90 dolgozó vesz állandóan részt. 3. Kulturális élet Az 1946. év decemberében alakult meg a Budapest Székesfővárosi Csatornázási Művek Kulturális és Sportegyesülete több szakosztállyal (fotószakkör, tudományos és művészeti szakosztály, színjátszó csoport stb.). Fennállása alatt színes működést fejtett ki. A vállalati rendezvényeken gondoskodott a műsorról. Az egyesület 1956-ban megszűnt. 1948 decemberében az akkori Ferenciek tere (Károlyi utca) 5. sz. ház pincéjében, onnan 1949 őszén elköltözve, a Váci utca 11. sz. ház I. emeletén, majd 1956 őszén a Belgrád rakpart 16. sz. bérház utcai részén létesítettünk kultúrtermet a székházi dolgozók részére; az utóbbi teremben nyilvános mozink is működött. (Ez volt — 1964-ben történt megszűntéig — a főváros legkisebb nyilvános mozija.) Végül 1967-ben a Soroksári út 31. alatti telepünkön a HVDSZ segítségével létesített saját kultúrhelyiségünkbe sikerült költöznünk. A kultúrterem megnyitását 1967. november 5-én tartottuk. a) Dalárda A volt polgármesteri II. ügyosztály csatornafenntartási kirendeltségének X., Kerepesi úti telepén alakult meg 1930-ban a dalárda, néhai Sugár Rezső karnagy szakszerű vezetésével. A dalárda később a Budapest Székesfővárosi AKNA Dalkör” nevet vette fel. 1935-ben az ötéves jubileum alkalmával zászlóavatást tartottak. A MÁV Törekvés kultúrotthonban a tízéves jubileumi hangversenyen — Kovács Andor karnagy vezetésével — Kodály férfikarra írt műveit szólaltatták meg. 358
