Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
X. Oktatás – Kulturális és sportélet – Juttatások
1941-ben a Dalos Szövetség által rendezett üzemi énekkarok hangversenyén és a Népművelési Bizottság által rendezett Ady-esten vettek részt. A Népi írók és Zeneszerzők estjén József Attila kórusművet mutattak be. Az Országos Munkásakadémia által 1943-ban Pesterzsébeten rendezett műsoros munkáspihenőn is tartottak bemutatót. Az énekkar első igazán országos sikerű szereplése 1947-ben az Orosházán rendezett Országos Dalos Fesztiválon volt, ahol — ifjú Sugár Rezső (később Kossuth-díjas) karnagy vezetésével — Bartók „El kéne indulni” c. népdalfeldolgozásával aratott sikert. Ezt követően mindmáig— 1968-ig Szabó Sándor, majd 1968-tól Miklós Gyula karnagy irányítása alatt - számos jelentős dalostalálkozón vett részt az énekkar (Nagykanizsa, Siófok, Monor, Pécs, Kecskemét, Székesfehérvár, Balatonalmádi, Balatonszabadi, Békéscsaba). A 25., illetve 30. éves jubileumkor, 1955-ben, és 1960-ban külön hangversenyt tartottak magyar és szovjet szerzők műveiből. 1968-ban az országos minősítési versenyen diplomás ezüstkoszorút nyert az énekkar. 1969-ben Békéscsabán, 1970-ben Pécsett szerepelt szép sikerrel. Az utóbbi 3 év alatt 12 új művel gazdagodott az énekkar műsorrendje, amelyben Palestrinától Bartókig szinte valamennyi stílus egy-egy darabja megtalálható. Az énekkar a vállalat és szakszervezet által rendezett valamennyi ünnepi esten szerepel és elhunyt dolgozótársainkat utolsó útjukra is elkíséri. b) Műszaki könyvtár Jelenleg a könyvtár olvasótábora 200 fő. A könyvtár állománya közel 6300 könyv és bekötött folyóirat, valamint 7500 egyéb kiadvány. Az 1947—48. években a Művek Üzemi Bizottsága Búvár címmel időszakos lapot adott ki. Összesen 6 száma jelent meg, amelyben közölt cikkek megismertették dolgozóinkkal a Vállalat életét. A megjelent számok közül kiemelkedik az 1948. évi március havi szám (II. évf. I. sz.), amelyet az első pesti csatornázási szabályrendelet 100 éves évfordulójának szenteltünk. 1970 őszétől a műszaki könyvtár a Műszaki fejlesztési osztályhoz tartozik. 1971-ben megjelentette a vállalat saját kiadásában a ,,Csatornamű információ”-t, amelyben a könyvtár új beszerzéseit röviden ismerteti a dolgozók előtt. c) Szakszervezeti Üzemi Könyvtár 1947-ben a vállalati dolgozók ajándékaiból és központi támogatásból alakult meg a Fővárosi Csatornázási Művek Sport- és Kultúregyesületének Könyvtára, mely 1954-ig mint vállalati központi könyvtár is működött. 1954-ben SZB-határozat alapján ezt a könyvtárat felosztották a 3 nagy telep — Soroksári, Kerepesi, Budafoki út — és Székház osztály-, ill. műhelybizottságai között. 1956-ban a HVDSZ Kultúrosztályának határozata alapján újra egyesítették a telepi könyvtárakat és létrehozták a Fővárosi Csatornázási Művek Üzemi Főkönyvtárát. A vállalati könyvtár ekkor indult igazi fejlődésnek. A vállalatvezetés és a szakszervezet anyagi támogatásával alig valamivel több mint 10 év alatt — járási központi könyvtárnak is beillő — közművelődési könyvtár alakult ki vállalatunknál. E változáshoz természetesen a megváltozott könyvtári gyűjtési szempontok is hozzájárultak. 1968-ban a könyvtár nagysága és a feladatok sokrétűsége szükségessé tette főhivatású könyvtáros működését könyvtárunknál, így ez év őszén népműveléskönyvtárosi képzettségű dolgozó került önálló könyvtárunkhoz Szakszervezeti Bizottságunk alkalmazásában. Könyvtárunk állománya 1971-ben 12 447 mű, 293 643,35 forint értékben. Beiratkozott olvasók száma 537 fő, dolgozóink 39%-a. d) A nagyközönség tájékoztatása A kulturális tevékenység során kell megemlítenünk & fővárosi csatornahálózat megismertetését a közönség előtt.
