Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
51. táblázat A nyereségrészesedés alakulása (1957—1967) Év Termelési érték (f. a. nélkül) ezer Ft Előírt (alap) nyereség % Elért nyereség % tényszám Többleteredmény elfogadott Felosztható nyereségtöbblet Kiosztott részesedés ezer Ft nap ezer Ft nap 1957 I1-1V. 54 367 9,2 13,2 2175 1559 12,8 1016 10,— 1958 71 263 1,8 4,8 2138 1447 9,5 796 6,1959 106 424 — 5,8 6173 2370 13,9 1228 11,— 1960 109 636 4.1 5,8 1868 1396 10,7 1028 7,— 1961 113 184 4,1 7,7 4058 2450 14,4 1395 10,5 1962 117 279 6,7 8,7 2372 2325 14,8 1459 11,— 1963 127 136 8,1 8,7 796 2761 10,1092 7,— 1964 147 212 7,6 10,7 4995 2477 16,4 1981 13,1965 138 896 9,6 9,6 82 1394 8,9 1149 7,1966 148 465 6,4 8,95 3836 4839 18, 2420 14,5 1967 159 493 7,7 12,98 8279 5215 20,5 2868 14,— Többször előfordult, hogy az előző évvel szemben elért — nagyobb mértékű — többletnyereséget felügyeleti hatóságunk nem vette teljes összegében figyelembe, mert szerinte abban nem a dolgozók munkája, erőfeszítése nyilvánult meg. (Ez történt 1957-től 1961-ig. A nyereségrészesedés alapjául nem az elért teljes többleteredményt engedélyezték.) Ellenkező esetben azonban — amikor összegszerű többleteredmény a dolgozók jó munkája ellenére nem mutatkozott — nem lehetett mód megfelelő mértékű nyereségrészesedés nyújtására, mert az elért tényleges eredmény összege erre nem adott módot. Figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a nyereség fokozása ne a szükséges karbantartási — fenntartási munkák rovására menjen. Ezeken a nehézségeken a felügyeleti hatóság később úgy igyekezett segíteni, hogy az 1961 —1963. évek között nemcsak az előző évvel szemben elért többleteredmény után engedte nyereségrészesedés kifizetését, hanem az előírt alapjövedelmezőség elérése esetén a szinttartást is jutalmazta. További fejlődést jelentett, hogy az 1964. évtől kezdve a vállalat részére évente két külön feladatot is tűztek ki (pl. a fenntartási szint teljesítését), melynek elvégzése esetén a dolgozók többletrészesedést kaptak. Ezzel jobban lehetett értékelni a Csatornázási Művek — többletnyereségben esetleg meg nem nyilvánuló — teljesítményeit. e) Nagyjelentőségű változást hozott minden állami vállalat, közte a Csatornázási Művek gazdálkodásában is az új gazdaságirányítási rend bevezetése 1968. január 1-vel. Különösen kiemelhető, hogy ez alkalommal a víz- és csatornázási művek sajátos jellegét figyelemben részesítették. Az új gazdaságirányítási rend egyik fő rendelkezése volt a vállalatnál lekötött (álló- és fogyó-) eszközök után egységesen évi 5%-os eszközlekötési járulék fizettetése. A víz- és csatornázási művek hálózata és a vele összefüggő vagyontárgyak (az ún. vonalas létesítmények) mentesültek e járulék fizetése alól. Mentesültek e vállalatok az akkor bevezetett kommunális adó fizetése alól is. A nyereség elszámolásánál pedig különleges szabályokat kaptak (magasabb bérszorzó, kedvezményes adózás a fejlesztési alap után). Fontos jelentőségű volt annak kimondása, hogy a víz- és csatornázási művek elszámolt értékcsökkenési leírása teljes összegében a vállalat fejlesztési alapjában marad. Figyelembe kell venni még, hogy az újabb va352
