Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
gyonértékelés és a módosult leírási kulcsok hatására a Csatornázási Művek évi elszámolt értékcsökkenési leírása az addiginak többszörösére (az 1967. évi 44 millióról 1968-ban 149 millió Ft-ra) emelkedett. Mindebből látható, milyen lehetőség nyílt a felújításokra. Ezenfelül állami keret is támogatja a csatornázási létesítmények fejlesztését, a főváros közönségének jobb ellátása, különösen pedig a lakásépítési program teljesítése érdekében. A magasabb értékcsökkenési leírás, a részben bevezetett eszközlekötési járulék emelte a kiadásokat. Ehhez a csatornahasználati díj tételeinek új — az addigihoz képest mintegy kétszeres összegű — megállapítása megadta a szükséges bevételi fedezetet. Érdekes jellemzője az új gazdaságirányítási rendszernek, hogy az addigi felfogással ellentétben (amikor a felügyeleti hatóság nem méltányolta a nagyobb mértékű nyereségre törekvést) újabban a nyereség emelését egyenesen kívánatosnak tartják, és azt el is várják a vállalattól. Az új irányzat szerint a vállalatok jó működése, megfelelő gazdálkodása elsősorban a nyereség alakulásából ítélhető meg. A nyereségtöbblet ad lehetőséget a bérek, jutalmak, nyereségrészesedés növelésére. A dolgozók ennek értelmében anyagilag érdekeltek a vállalat minél gazdaságosabb működésében. A Csatornázási Művek sajátos közművállalati jellegű gazdálkodása — évtizedes ingadozások után — felügyeleti hatóságaink segítségével megkapta a lehetőséget a főváros közönségének és saját vállalati dolgozóinak jobb szolgálatához. Jegyzetek 1 Körösi József: Pest város pénzügyei. Pest, 1873. 33. old. 2 E fővárosi kölesönökből csak aránylag kismértékben viseltek csatornázási kiadásokat; elsősorban iskolák építésére, a városrendezéshez igényelt - pl. tabáni — telekvásárlásokra, a gázgyár megváltására stb. fordították azokat. 3 Az első világháborús infláció idején a pénz évi átlagértéke a következőképp változott: 1 aranykorona az 1914. évben 1915. évben 1916. évben 1917. évben 1918. évben 1919. évben 1920. évben 1921. évben 1922. évben 1923. évben 1924. évben 1925. évben 1926. évben 1, - valóságos korona 1,25 valóságos korona 1,60 valóságos korona 2.20 valóságos korona 2,30 valóságos korona 9.20 valóságos korona 48, valóságos korona 85, — valóságos korona 280,- valóságos korona 3 500,— valóságos korona 15 000, - valóságos korona 15 750, — valóságos korona 14 500,— valóságos korona Az 1925. évi székesfővárosi vagyonleltár 706. oldalán a csatornázási épületek még berendezéssel együtt szerepelnek. Az 1930. évi szfőv. zárószámadás (445. old.) és az 1935. évi zárószámadás (487. old.) külön tünteti fel a vagyonrészeket. Az 1940. évi székesfővárosi ingatlanvagyon-Ieltár a következő csatornázási telepeket tartalmazza: HelyrajTelek Épület érték Ft Felszerezi szám érték lés értéke 3993-4 XI., Budafoki út 185. Árvízvédelmi telep 163160 125910 236390 4005 XI.. Budafoki út 74. Szivattyútelep 86210 67170 212320 4041 XI., Budafoki út 44. Vízépítési anyagraktár 16510 4564 XI., Hamzsabégi út 14. Csatornafenntartási anyagraktár 167050 19550 4770 4324 XI., Fehérvári út 38/b. 139400 2800 14577 III., Zsigmond tér 1 4. Szivattyútelep 187850 205360 616300 17713 III., Pacsirta utca 25. Árvízvédelmi telep 34440 24830 50870 23226 III.. Pók utca I. Árvízvédelmi telep 73530 2190 25885 XIII., Vizafogó Szivattyútelep 239120 2892820 365830 38040 IX., Soroksári út 31. Szivattyútelep 752780 558870 2333010 38837 X., Kerepesi út 21. Csatornafenntartási telep 142770 698910 38909 X., Tomcsányi út, Zách utca szivattyúház • 3300 6140 Összesen: 1843540 4062080 4524540 353 23 Budapest csatornázása
