Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
49. táblázol. Eredményalakulás a vállalati kezelés időszakában (ezer forint) Év Termelési költség Forgalmi adó Termelési érték Üzemi eredmény Elkülönített bevétel j kiadás Vállalati eredmény Vállalatnál maradt eredmény Ebből felosztható nyereség 1946/47 23 965 34 512 10 547 177 1947/48 37 723 54 787 17 064 5 971 — 1949 29 676 47 625 17 949 9 924 — 1950 34 190 66 735 32 651 32 385 — 1951 36 934 338 75 137 37 865 4 218 3 943 38 140 _ 1 952 44 161 27 133 84 299 13 005 2 689 1 209 14 485 1953 54 323 27 909 95 159 12 927 1 708 1 382 13 253 — 1954 55 857 40 817 100 743 4 069 1 467 1 668 3 868 — 1955 56 950 42 480 106 742 7 312 297 436 7 173 1956 54 140 40 078 101 984 7 766 44 3 774 4 036 1957 64 721 43 060 113 166 5 385 4 662 500 9 547 1269 1016 1958 67 574 40 774 112 037 3 689 267 534 3 422 1040 796 1959 99 884 23 224 129 648 6 540 84 454 6 170 1609 1228 I960 102 948 24 388 1 34 024 6 688 148 473 6 363 1283 1028 1961 104 045 25 630 138 814 9 139 68 509 8 698 1754 1395 1962 106 552 27 366 144 645 10 727 112 609 10 230 1845 1459 1963 1 15 669 29 322 156 458 11 467 226 599 1 1 094 1413 1092 1964 131 288 31 698 178 910 15 924 391 614 15 701 2352 1981 1965 124 180 31 855 170 751 14 716 12 417 13 737 13 396 1414 1149 1966 132 797 33 230 181 695 15 668 1 233 3 607 13 294 3030 2420 1967 136 813 35 149 194 642 22 680 1 017 3 146 20 551 3716 2868 Önköltség Árbevétel Felosztható R alap 1968 273 775 — 334 573 60 798 2 307 38 369 24 736 4133 1969 304 670 — 376 368 71 698 10 334 55 582 26 450 4137 1970 307 793 — 380 479 72 686 1 198 42 135 31 749 3940 1971 335 634 393 779 58 145 3 012 24 465 36 692 3834 járási viszonyok, a hőmérséklet, a csapadék, a Duna- vízállás alakulása nagyon befolyásolja a Müvek kiadásait és bevételeit, ezeken keresztül eredményét. Kiadásainak fele összegét a megszabott értékcsökkenés jelenti. A Csatornázási Müveknek nincs olyan gazdálkodási lehetősége, mint az iparvállalatoknak. A Csatornázási Művek fő bevételi forrásának, a csatornahasználati díjnak alapja a vízmérőn mért vízfogyasztás, ami nem ad pontos tájékoztatást a valóban a csatornába kerülő víz mennyiségéről, még kevésbé annak minőségéről, szennyezettségi fokáról, esetleges káros voltáról. A közcsatornákon át elszállításra kerülő csapadékvíz mennyisége kétségkívül csak erősen hozzávetőlegesen állapítható meg. Említettük előbb, hogy a Művek megalakulásakor javasolt, a kiadásokkal arányos összeg helyett a főváros a csapadékvíz elvezetéséért csak aránylag csekély átalányösszeget térített. 349
