Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
védelméhez, a köztisztasági és kertészeti szervezethez, azokkal jó összhangban. A felszabadulás után meginduló fővárosi életben azonban a gazdasági kérdések, a működés pénzügyi feltételeinek biztosítása sürgető nehézségként jelentkeztek. A főváros létesítményeit — köztük a csatornahálózatot és a szivattyútelepeket — roppant méretű pusztítás, kár érte. Vas Zoltánnak, a főváros 1945. május közepén megválasztott új polgármesterének legfőbb gondjai közé tartozott, hogy a városi intézmények működésének megindításához, a károk helyreállításához szükséges anyagi feltételeket előteremtse. Megragadta tehát Beliczay Imre pénzügyi ügyosztályvezető tanácsnok javaslatát, hogy a főváros csatornázását önálló bevétellel rendelkező, külön szervezetre kell bízni, mely vállalatszerű működésével mentesíti a főváros központi háztartását a csatornázás költségeinek viselésétől. A Csatornázási Művek önálló szervezetének működése 1946. április elsején rendkívül súlyos időben indult meg. A kezdettel egyébként is együttjáró pénzügyi nehézségeket meghatványozta a pénz értékének romlásából következő nagyfokú bizonytalanság. Rendszeres, igazi gazdálkodásról hónapokig szó sem lehetett; az új vállalat napról napra éppen hogy fenntar- hatta önmagát. Az ügyvitel megindításához szükséges legfontosabb irodagépeket szerencsére még 1945 folyamán sikerült megszerezni az akkori irodaszervezői (magán) vállalatok romos raktári készletmaradványaiból. Ebből a szempontból kedvezőnek volt mondható a Csatornázási Művek szervezésének ily korai megindítása, amikor más vállalatok még a romok eltakarításával foglalkoztak; 1946-ban már semmiféle irodagép nem volt kapható — illetve városi közmű által megfizethető. De gondoskodni kellett az indulás után az üzemvitelhez feltétlenül szükséges kiadások (anyag- és erőszükséglet, javítások, posta és távbeszélő, irodaszerek stb.) teljesítéséről. Ezekre a kiadásokra — amíg a Művek tervezett saját bevételeinek rendszeres behajtása meg nem indult — a főváros központi háztartása utalt át (forgóalapot pótló) támogatást, utólagos elszámolásra. (Ez az elszámolás végül elmaradt; meghiúsította a pénz értékének folytonos rohamos csökkenése.) Nagy segítséget jelentett a Művek indulásánál, hogy támaszkodni lehetett a fővárosi társüzemek (Vízművek, Elektromos Művek, Gázművek, Anyaggazdasági Intézet, Házinyomda stb.) segítségére és tapasztalatára. Ezekben az inflációs időkben különösen nagy gondot jelentett saját dolgozóink ellátása. Abból a bevételből, amelyet rendszeresen kiküldött pénzbeszedőink az ipari és egyéb vállalatoktól csatornahasználati díj címén központunkba behoztak, elsősorban dolgozóink járandóságait igyekeztünk kifizetni. A napi bevétel egy-egy teljes heti (még kevésbé egyhavi) bér kifizetésére nem volt elegendő (a csatornahasználati díj kivetése csak fokozatosan indult meg), ezért a béreket csak részletekben fizethettük. Még meg sem történhetett a bér teljes kifizetése, már újabb béremelés jelentkezett. Tovább bonyolította a nehézségeket a fizetés melletti pótlékok egész sora (kalóriapótlék, kenyérpénz, szorgalmi pótlék stb.). A fizetési napokra nem volt előírás; minden vállalat akkor és úgy fizetett, ahogyan tudott. A Csatornázási Művek — az akkori általános gyakorlatnak megfelelően — majdnem minden munkanapon fizetett valamit.6 A fővárosi önálló vagyonkezelésű üzemek (közte a Csatornázási Művek) alkalmazottainak (fizetési osztályok, ill. fokok szerint megszabott) fizetését — a főváros közigazgatási, tanügyi stb. alkalmazottaival együtt — táblázatos kimutatások tüntették fel, az évi költségvetés mellékleteként. Az 1946. év elején (január 16-i hatállyal) foglalták utoljára össze táblázatosán a pengőben megállapított fizetéseket, utána már csak azt közölték, hogy ez az alapfizetés hány százalékkal emelkedik. Többszöri emelés után éppen április !-vel is, a Csatornázási Művek megindulásakor újabb 100/j-os emelést engedélyeztek, amelynek eredményeként a január 16-i táblázatban feltüntett fizetések 57,6-szorosra emelkedtek. Ezután hetenkénti fizetésemelés következett (április hónapban 100—100, májusban 200—200%-os, június 10-től 300, majd
