Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VII. A fővárosi csatornázás szervezete
1. Szervezeti irányítás a felszabadulás előtt A főváros egyesítése után a csatornázási ügyeket a tanácsi II. Középítészeti ügyosztály intézte, műszakilag a Mérnöki Hivatal, amelynek keretében 1883-ban külön csatornázási osztályt szerveztek. A felszabadulást megelőző időszakban a csatorna- hálózat fejlesztése, karbantartása a székesfőváros közigazgatása keretében a tanácsi II., majd 1930-tól a polgármesteri II. (út- és csatornaépítési) ügyosztály hatáskörébe tartozott. Az ügyosztályban 3 alosztály foglalkozott csatornázási, belvíz- és árvízvédekezési kérdésekkel: — Csatornázási alosztály: csatornák építése, leszámolása, fenntartása, a központi csatornaszivattyútelep és az árvízvédelmi lokomobilok és zsilipek fenntartása alcsoportokkal. — Gépészeti alosztály: főgyűjtők tisztítása, ideiglenes szivattyútelepek és mellékcsatornák tisztítása alcsoportokkal. — Vízépítési alosztály: főcsatornák és hegyivíz- szabalyozások, híd- és támfalépítkezések, valamint általános csatornázás tervezése alcsoportokkal. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1939. évi május 3-án kelt, 321/1939. kgy. sz. határozata alapján a polgármester felállította a polgármesteri XVI. (gépészeti) ügyosztályt, mely all. ügyosztálytól bizonyos ügyköröket átvett. A polgármester az 1939. évben szabályozta az akkori polgármesteri ügyosztályok ügyköreit. A polgármesteri XVI. ügyosztály ügykörébe kerültek: a csatornaszivattyútelepek, főgyűjtőcsatornák, a közterületen elhelyezett dísz- és szökőkutak felállítása és fenntartása, zsilipek karbantartása és kezelése. árvízvédelmi lokomobilok kirendelése és üzemben tartása. A fenti munkálatok elvégzésére két alosztályt szerveztek. A Szivattyútelepek üzemi alosztály hatáskörébe tartozott: a négy (központi, angyalföldi, óbudai és kelenföldi) szivattyútelep mint közigazgatási intézmény, a csatornázási járműtelep, a szökőkutak fenntartása, valamint a szennyvízvizsgáló laboratórium üzemével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatos teendők ellátása. A Szivattyútelepek tervezési alosztály az árvízvédelmi gépüzemmel és a főgyűjtőcsatornák fenntartási üzemével, a csatornaszivattyútelepek és egyéb gépüzemű intézmények fejlesztésével, az új csatornaszivattyútelepek tervezésével és kivitelezésével, valamint egyéb különleges csatornázási és gépészeti műtárgyak és létesítmények kapcsán felmerülő kérdések megoldásával foglalkozott. A polgármesteri II. ügyosztály hatáskörében maradt ügykörök: főgyűjtők és csatornák tervezése és építése, csatornák javítása és tisztítása, magáncsatornák építésének engedélyezése és ellenőrzése, védőmunkák a hegyivizek és belsővizek ellen, patak- és árokszabályozás, az 1885: XXII1. te. (vízjogi törvény) és a csatornázási szabályrendelet végrehajtása, az árvízvédelem, a védőgátak és a Duna-partok karbantartása, a köz- kutak és a nyilvános illemhelyek üzemeltetése. A polgármester 1945-ben a polgármesteri II. (út- és mélyépítési) ügyosztály ügykörét módosította, és oda a XVI. (gépészeti) ügyosztály hatásköréből visszautalta a csatornázási ügyköröket. A szigorúan vett csatornázási, ár- és belvízvédelmi ügykörökön kívül meg kell emlékezni néhány, fővárosi viszonylatban rendkívül jelentős tevékenységről. 261
