Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

V. Árvízvédelem

Az 1876. február végi árvíz. Eredeti fénykép a Bomba (ma Batthyány) térről. A Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből

a szabályozás csak akkor vihető keresztül, ha érdekeltségi hozzájárulás helyett a kormány biztosítja a szükséges pénzügyi fedezetet. Éppen ezért a hajózás országos érdekét tekintették mindenek felett; a szabályozás elsősorban a hajóút biztosítása miatt szükséges.

Az 1870. évi X. te. a munkálatokat a közmunka- és közlekedési miniszter hatáskörébe utalta. A pénzügyi fedezetet 24 millió forintos sorsolási kölcsön kibocsátásával teremtették meg. Támogatást biztosított a törvény később a Margit- és Erzsébet-híd megépítésére, valamint a Sugárút (Népköztársaság útja) és a Nagykörút, mint közlekedési főútvonalak megnyitására.

Elsőrendű feladat volt „a Duna folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely amidőn a fővárost az árvíz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, a hajózásnak s kereskedésnek tágas kikötőket és új rakpartokat épít”.

A törvény megjelenését követő öt év alatt a fővárosban a Duna-szabályozás és a védművek építése jelentősen haladt előre. A margitszigeti két ágat egyenlő szélességűre (237 m) szabályozták. A Kopaszi-zátonyt elkotorták és párhuzamművel a medret összeszorították. A párhuzamművet a kisvíz felett 3,8 m magasságúra építették. Elkészült a soroksári ág lezárása, a

200