Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

V. Árvízvédelem

pedig fokozatosan építsék át. A föltöltés a várost örökre tönkretenné.

Néhány főútvonal feltöltésén kívül egyéb a későbbiek során nem is történt. Az építési engedélyek kiadásakor a hatóság szemet hunyt a rendelet előírásainak figyelmen kívül hagyása felett. 4

4. Duna-szabályozási tervek és munkák a főváros védelmére (1838—1944)

Tervek és munkák az 1838—1876. évek között

Az Országos Építésügyi Főigazgatóság 1838—40 között elkészítette a fővárosi Duna-szakasz szabályozási tervét. Később a tervet külföldi szakértőkkel vizsgálA pesti Nagymező utca az 1838-as árvíz idején. Lovag Collar Ferenc rézmetszete. A Budapest Történeti Múzeum gyűjteményéből

tatták felül. A velencei Paleocapa Péter javaslatára tervmódosítást rendeltek el, amely szerint a Duna- meder szélességét 380 m-ben (200 ölben), a soroksári ágat pedig 76 m-ben (40 ölben) szabták meg.

Az 1840. évi országgyűlés országos bizottsága feladatává tette, hogy a,,Duna és egyéb folyamok szabályozásának, Buda és Pest városainak és azok szomszédos vidékének az elemi viszontagságok elleni biztosításuk’’ végrehajtásáról kimerítő jelentést készítsen a következő országgyűlés számára.

Az 1848. évi XXX. te. vízszabályozásra 2 millió forintot engedélyezett. Az összeg túl kevés volt. A szabadságharc és az azt követő abszolutizmus ideje egyébként sem volt alkalmas e kérdések megoldására.

197