Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

V. Árvízvédelem

Mggj|Í

i

^-SELan- .

A REGI BUDAI-NÁDORI-VÍZMÉRCE

amely 1817 ÁPRILISÁBAN USZÓSMEReESZERKEZETET

KAPOTT ,8,7. MÁIUS l-TÖL A HÍRLAPOK MAR KÖZÖLT x DUNA NAPI VÍZÁLLASAIT.-A MERCE 1877 PUSZTULT EL. A REGI KIRÁLY, VÍZMŰ LEBONTÁSAKOR. EZ A FALSZOGLET ALL ALAPKÖVE FELETT. A DUNAI HAJÓZÁS. VÍZI ES FŐVÁROS! TÉRKÉPEZÉS. A VÍZELLÁTÁS ÉS VÍZJELZÉS. AZ ÁRVEDELEM ÉS FOLYAMSZABÁLYOZÁS LEGRÉGIBB E NEMŰ HAZAI MŰTÁRGYÁRA EMLÉKEZTET E TABLA. MELYET FELÁLLÍTÁSA

150. ÉVFORDULÓJÁRA

EMELT A FŐVÁROSI TANACS VÉGREHAJTÓBIZOTTSAGA

1967

Az első budai vízmérce emléktáblája az Ybl- bazárnál

( Fotó: ifj. Mészáros András)

lékfolyó, melynek árhulláma megbonthatná a Duna beálló jégtakaróját. A jég levonulása ezért csak szakaszosan történhet, a felduzzadt víz roppant ereje fokozatosan tolja maga előtt a jégtömeget, amelyet a lejjebb még álló jégtorlaszok alá és fölé gyűr. A kis esés miatt a duzzadás több tíz kilométerre is kihathat. Az ilyen árvíz tetőzése előre nem jelezhető. A vízszint emelkedése rendkívül gyors, pl. 1838-ban 87 cm-t, 1876-ban 130 cm-t, 1940-ben 162 cm-t ért el egy nap alatt.

A torlaszok képződését nemcsak a főváros alatt, hanem a fővárosi Duna-szakaszon is számos lehetőség mozdította elő. Korabeli feljegyzések szerint: „a folyam a két város felső részén több sziget s zátony, nevezetesen a Pesti-, Nagy-, Kis-, Margit- és Felsőszigetek által van megosztva s gyengítve, a Margit szigeten alól egy árokba szorul ugyan, de csak a mostani hídhely táján egyesíti egész erejét, innen lefelé alig marad néhány száz ölre központosítva, s ismét

192