Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

IV. Hegyivizek, belvizek

munkás-híd környékén torkollt a Rákos-árokba, és így a patak vize ezen keresztül a Boráros térnél ömlött a Dunába (Vizafogói csatorna).

A pesti tanács 1740-ben szabályozta a Rákos-árkot. Mesterséges árokba szorították a vízfolyás szabálytalan medrét. Az árok tisztítása és karbantartása rendszeres munkát igényelt. A Rákos-árok ügye még a XIX. század első felében is foglalkoztatta a tanácsot. 1804-ben terv készült az árok újabb szabályozásáról, egy évvel később HHd is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A végleges megoldást a Duna szabályozása hozta. Az árok

egyes szakaszait betömték, majd véglegesen felszámolták.

Egy másik, ma már teljesen megszüntetett vízfolyás a Városligeti patak (Piócás-árok) volt. A Kőbányai Ohegy alján fakadó forrásoktól indult a Kuttó-dülői mocsáron át, ahonnan északnyugati irányba folyt és a mostani Allatkertnél részint a (régi) Rákos-patakba torkollott, részint a jelenlegi Dráva utca vonalának közelében ömlött a Dunába. Feljegyzések szerint 1799 júniusában kezdték el a városligeti mocsár lecsapolá- sát 2000 munkással.

170